Ez a modell az interperszonális (személyközi) kommunikációs helyzetnél már tágabban használható modellt ábrázolt, mert Lasswell a kommunikációt pszichológiai vonatkozásaiban elemezte, és már a propaganda jelenségek értelmezése is foglalkoztatta.
Ezáltal viszont már szervesen kapcsolódott a tömegkommunikáció modellezésének tudománytörténetiségéhez, és a már ekkor is divatosnak számító hatásvizsgálatokhoz. A Laswelli formula[1] szerint "A kommunikáció-kutatásban azt kell vizsgálni, hogy KI, MIT mond, milyen kommunikációs CSATORNÁN keresztül, KINEK és milyen EREDMÉNNYEL" történhet a kommunikációs modellek lehetséges vizsgálata. Behaviorista kutatóként azonban tette még fel azt a kérdést, hogy hogyan jön létre az üzenet, és miként szerveződik meg maga a közlés.
A Laswell-féle modell
A Shannon és Weaver modell verbális változata, felépítése lineáris. A laswelli a kommunikációt üzenetek átadási folyamatának tekinti. Narratív (elbeszélő) tömegkommunikációs modell. A kommunikációt üzenetek folyamatos átadásával jellemezte. A hatás megfigyelhető, változatos és mérhető. Ha az egyik elem változik, akkor a hatás is változni fog. Változhat a kódoló, az üzenet, a csatorna. A hatáselemzés áll a vizsgálat középpontjában.
A törzsanyagot kiegészítő források URL:
http://www.cultsock.ndirect.co.uk/MUHome/cshtml/index.html
[1] Lasswell, Harold D.: The Structure and Function of Communication in Society, A társadalmi kommunikáció struktúrája és funkciója. In: The Communication of Ideas. New York, 1948.