KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET - KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEKELŐSZÓTARTALMI ÁTTEKINTÉSI. BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETÉBE1. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSEIA) A kommunikáció korszakai és fogalma1. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK MEGKÖZELÍTÉSE2. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE - A PALO ALTO-I ISKOLA3. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE KÜLÖNBÖZŐ TUDOMÁNYÁGAKBAN4. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ÉRZÉKELÉS5. A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA - BUDA BÉLA SZERINT6. A KÖZLÉSI FOLYAMATOK KIMENETELE, VÁLTOZATAI7. A RICHARDS-FÉLE KOMMUNIKÁCIÓS MODELLEK8. AZ INTERAKCIÓ ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ9. BARNLUND POSZTULÁTUMAI A KOMMUNIKÁCIÓRÓL10. A MÉDIÁLIS, KÖZVETETT - KÖZVETÍTETT KOMMUNIKÁ-CIÓ11. A MÉDIAKOMMUNIKÁCIÓ JELENSÉGE ÉS VÁLTOZATAI12. A MÉDIAKONVERGENCIA JELENSÉGEKérdések2. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA, JELLEMZŐI, ALAP-TÉTELEI13. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓELMÉLET FOGA-LOMRENDSZERE14. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMATOK OSZTÁLYOZÁSA15. A PALO ALTO-I ISKOLA ALAPTÉTETELEI16. A KOMMUNIKÁCIÓ DINAMIKAI ALAPELVEI17. A KOMMUNIKÁCIÓ TOVÁBBI JELLEMZŐI18. A KOMMUNIKÁCIÓS JELENSÉG ISMÉRVEI19. A KÉTSZEMÉLYES KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS MODELL A SZEMPONTJÁBÓL20. A KOMMUNIKÁCIÓ FUNKCIÓI21. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁSB) A nem verbális viselkedés eredetének a vizsgálata22. AZ EMBERI ARCKIFEJEZÉSEK BIOLÓGIÁJA23. AZ EVOLÚCIÓS MAGYARÁZAT24. A BELSŐ KÓDRENDSZERŰ CSOPORTOK VIZSGÁLATA (EKMAN, FRIESEN)Kérdések3. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁSAI. A kommunikációkutatás interdiszciplináris kapcsolataiAz emberi kommunikáció pragmatikája25. A KOMMUNIKÁCIÓS ELMÉLETEK HÉT TRADÍCIÓJA26. AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁSI MÓDSZEREIRŐL27. A KOMMUNIKÁCIÓ FILO- ÉS ONTOGENEZISÉNEK VIZS-GÁLATA28. A NYELV ÉS A BESZÉD LÉLEKTANA29. A JEL- ÉS GESZTUSBESZÉD LEÍRÁSA ÉS VIZSGÁLATA30. AZ ÉRZELMEK ÉS INDULATOK KIFEJEZÉSÉT KUTATÓ IRÁNYZATOK31. A PSZICHOANALÍZIS ADALÉKAI A KOMMUNUIKÁCIÓ KUTATÁSÁHOZ32. A MEGISMERÉSI FOLYAMATOK ÉS A KOGNITÍV PSZI-CHOLÓGIA33. A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLET KUTATÁSÁNAK 4 CSOPORTJA GRIFFIN ALAPJÁN (OLVASMÁNY)Kérdések4. A KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐ-SÉGEI34. A KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK CSOPORTOSÍTÁSI LEHE-TŐSÉGEI (Táblázat)35. 1. TRANZAKCIÓS KOMMUNIKÁCIÓS MODELLEK36. 2. AZ INTERAKCIÓS MODELLEK37. 3. A KULTIVÁCIÓS ISKOLA38. 4. A PARTICIPÁCIÓS ISKOLA39. 5. A RITUÁLIS MODELL - CAREY JAMES W. 199240. A FOLYAMAT ÉS A SZEMIOTIKAI ISKOLA41. A LEGJELENTŐSEBB KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK ÉS MODELLEKKérdések5. LECKE. AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI MODELLEKI. Interdiszciplináris (személyközi és telekommunikációs) aspektusok42. ARISZTOTELÉSZ RETORIKAI FELFOGÁSA43. SHANNON-WEAVER MODELLJE - A HÍRADÁSTECHNI-KAI MODELL (1947)44. RUESCH AND BATESON, - FUNCIONÁLIS (KÚP) MO-DELL (1951)45. NEWCOMB - A TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓS MODELL (1953)46. SCHRAMM ÉS OSGOOD MODELLJEI (1954 -1961)47. JACOBSON - A NYELVI MODELL (1960)48. BERLO - INTERPERSZONÁLIS TRANZAKCIÓS S-M-C-R MODELL (1960)49. DANCE - A SPIRÁL MODELL (1967)50. WATZLAWICK, BEAVIN, JACKSON MODELLJE (1967)51. BECKER MOZAIK MODELLJE (1968)52. BARNLUND TRANZAKCIÓS MODELLJE (1970)53. HORÁNYI - A KOMMUNIKÁCIÓS CSELEKVÉS MODELLJE (1975)54. ROBERTS - BARKER - A SZEMÉLYEN BELÜLI KOMMU-NIKÁCIÓS MODELLJE (1987)55. J. WHEATLEY - FRAKTAL MODELLJE (1992)Kérdések6. LECKE. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS MODELLEKI. A kommunikáció tömegkommunikációs modelljeiről56. LASSWELL TRANSMISSzIÓS MODELLJE (1948)57. WHITE - KAPUŐR VIZSGÁLATAI (1950)58. SCHRAMM, W. - TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS MODELLJE (1954)59. KATZ ÉS LAZARSFELD KÉTLÉPCSŐS MODELLJE (1955)60. GERBNER, G. KOMMUNIKÁCIÓS MODELLJE (1956)61. WESTLEY ÉS MACLEAN - TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ MO-DELL (1957)62. MALETZKE - A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ MODELLJE (1963)63. HIEBER, UNGURAIT ÉS BOHN - A TÖMEGKOMMUNI-KÁCIÓ KONCENTRIKUS KÖR MODELLJE (1974)64. MOLOTCH ÉS LESTER - ÖSSZEVONT TÖMEGKOMMU-NIKÁCIÓS MODELL (1974)65. A TÖMEGKOMMUNKÁCIS MODELLEK ÖSSZEFOGLALÁSAKérdésekKérdések
Vissza Tovább

1.   A kommunikáció fogalmának megközelítése

    A korszakokat átgondolva láthatjuk, hogy a kommunikáció fogalom olyan kifejezés, mely nagyon elterjedt a társadalom- és a természettudományokban egyaránt. A kommunikáció fogalmi meghatározása több százra tehető.

A kommunikáció sok helyen, sokféle jelentésben előforduló kifejezés, mely általános megközelítésben az emberek közötti viszonyok, kölcsönhatások szerveződésének eszköze, melynek során gondolatok, információk állandó cseréje zajlik. A kommunikáció a társadalmi élet egyik alapjelensége, nélküle társadalmi élet nem képzelhető el.

Eredeti jelentése (közöl, megad, részesít, megoszt, megbeszél, tanácskozik; közzététel, teljesítés, megadás, a gondolatok közlése a hallgatósággal) kifejezésekre vezethető vissza.

    A fogalmat értelmezve sokan gondolnak kapcsolatra, információcserére, közlésre közlési folyamatra. De vajon meddig terjed a fogalom határa? Kommunikációnak kell-e tartanunk minden rendszerek közötti információcserét – az összes olyan jelenségre, amelyben információk mozognak? Így a fogalom köre kiterjed a sejten belüli folyamatoktól a kozmikus jelenségig, vagy az állati megnyilvánulásoktól kezdve a számítógépek közötti adatátvitelig. Vagy pedig szűkítsük le a kört kizárólag csak az emberi–társadalmi információcserére?

    A kommunikáció valójában az egyik legfontosabb emberi életjelenség, amely minden társadalmi folyamatban szerepet játszik, s ilyenformán a kommunikációelmélet szorosan kapcsolódik hírközléshez, kibernetikához, filozófiához, pszichológiához, szociológiához, antropológiához, pedagógiához, nyelv- és irodalomtudományhoz, művészetelmélethez, esztétikához.

    Az Idegen szavak és kifejezések szótárában[1] a „kommunikáció” fogalom négy jelentését találhatjuk:

A szó latin alakja communicatio, -onis fn Jelentése; 1. közzététel 2. teljesítés, megadás 3. ret a gondolatok közlése a hallgatókkal[2]. Részletesebben az alábbi ábrán láthatjuk a kifejezés származtatását.

Kommunikáció lat 1. tájékoztatás, (hír)közlés, 2. inf információk közlése és cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer (nyelv, gesztus stb.) útján, 3. ritk közlemény, összekötetés, közlekedés, érintkezés. [3]

A kommunikáció kifejezés definíciója [4]

A virtuális enciklopédia meghatározása szerint:

kommunikáció – a latin communicare, ill. communis szavakból, jelentésük: megoszt, részesít, közössé tesz, közöl (a »kommunikáció« később a nyugati nyelvekben érintkezést, közlekedést is jelentett). Vagyis a kommunikáció eredendően nem pusztán az információ továbbításának eszköze, hanem a társadalmi kohéziót szolgálja. Mint már Dewey írta a 19. sz. elején: »Nemcsak úgy áll a helyzet, hogy a társadalom átadás-átvétel [transmission] által, közlés-közlekedés [communication] által marad fenn, de joggal mondható, hogy az átadás-átvételben, a közlés-közlekedésben létezik. Több mint verbális kap­cso­lat van a közös, közösség, közlés-közlekedés között. Az emberek a kö­zö­sen bírtak révén élnek közösségben; s a közösen birtokoltakhoz a közlés-közlekedés juttatja őket.« Hasonlóképpen Heidegger a Lét és időben: »A közlés sohasem átvitele élményeknek – például véleményeknek és óhajoknak – az egyik szubjektum bensőjéből a másikba. ... Az együttlét a beszédben már ›kifejezetten‹ megosztott...« Magyarországon az 1990-es években Kiss Ulrich SJ a "kommunikáció" szó közösítésként való fordítását javasolta. – A személyes kommunikáció napjainkban egyre inkább össze­fonódik a tömegkommunikáció jelenségével.

A törzsanyagot kiegészítő források URL:

http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/kommunikacio.htm

    Ha ezt a kifejezést sokféle dologra, jelenségre alkalmazzuk, akkor nagy valószínűséggel mindezekben van valami közös, olyasvalami, ami miatt valamennyit ugyanaz a szó jelöli. Ebben az esetben az összekötő kapocs az a gondolat, hogy valami az egyik dologtól vagy személytől átkerül a másikhoz. Az a fajta kommunikáció, amellyel mi foglalkozunk, az információtovábbítás a szó legtágabb értelmében véve. Ennek során eseményeket, adatokat alakítanak át információvá, és juttatnak el a címzetthez.

Az emberi  lét kapcsolatai: személyek , tárgyak, szerepek és az  információ

 


[1] Bakos Ferenc: Az idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002.

[2] Horányi Özséb: Kommunikáció. In: Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció I-II. Válogatott tanulmányok. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1977. p. 5.

[3] Horányi Özséb szerint: Noha a kommunikáció megnevezés általánosan elterjedt, meg-megújuló törekvések figyelhetők meg magyar szóval történő helyettesítésére. Csakhogy az eddigi javaslatok nem hoztak eredményt. Pl. mondhatnánk közlést a kommunikáció helyett, ámde magyarul lehet hőenergiát is közölni; vagy mondhatnánk közleménycserét, ámde a tömegkommunikáció eseteiben éppen nem cseréről, vagyis kölcsönös közleményátadásról van szó. Terminológiájában a kommunikációs akció használatos.

[4] Horányi Ö. i.m.

Vissza Tovább