A kommunikáció társadalomban, társadalmi kapcsolatokban betöltött szerepét tanulmányozta. Újítása, hogy háromszögletű modellt alkotott. Az embernek szüksége van információra. A demokratikus államberendezésben az információ természetes jog, alapvető emberi szükséglet. Az információ nélkül nem érezzük, hogy egy adott társadalom tagjai vagyunk. Ahhoz, hogy azonosulhassunk csoportunk, szubkultúránk, kultúránk tagjaival, szükségünk van megfelelő információra kulturális és társadalmi környezetünkről.
A minimális ABX rendszer vázlatos illusztrációját mutatja az ábra.
Az (A) kommunikátor és (B) a befogadó (X) a társadalmi, kulturális környezet egy darabja; az üzenet tartalma.
Egy személy (A) információt ad (B) személynek valamiről (X). [1]
Az A – B – X rendszer összetevői Newcomb szerint:
· az A–X orientáció magában foglalja X-szel kapcsolatos attitűdjeit A-nak
· az A – B orientáció a két személy közötti pozitív-negatív vonzódás – A részéről
· a B – X orientáció a kedvező, vagy kedvezőtlen attitűdje
· a B – A orientáció a két személy közötti pozitív-negatív vonzódás – B részéről
Újítása, hogy háromszögletű modellt alkotott. A kommunikáció társadalomban, társadalmi kapcsolatokban betöltött szerepét tanulmányozta.
Az (A) kommunikátor és (B) a befogadó (X) a társadalmi, kulturális környezet egy darabja; az üzenet tartalma. A modell akkor van egyensúlyban, ha (A) és (B) konszenzusra jut (X)-ről, vagy ha (A) és (B) kommunikál (X)-ről. Ha ellenkezik a véleményük, akkor nincs egyensúly.
[1] Newcomb, Theodore M.: A kommunikatív aktus. In.: Kommunikáció I-II. Válogatott tanulmányok. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1977. p. 51-65.