1.   A kommunikáció további jellemzői

1.) A kommunikáció tudati jelenség, azaz az emberi tudat bizonyos jeleket jelentéstartalommal ruház fel (kódol), majd azokat a befogadó alakítja újra jelentéssé (dekódol). Tehát a kommunikáció tudatból kiinduló és a tudatban befejeződő folyamat. De nem mindig tudatos tevékenység.

2.) A kommunikáció folyamatjellegű, minden kommunikáció közös vonása, hogy valaki valamiről valamit valamilyen célból valamilyen módon (eszközzel) valakinek, valamilyen eredménnyel – hatásosan  – el akar mondani.

3.) Ebből következik, hogy minden kommunikációs tevékenység során megtalálhatók a közös jegyek, mégpedig: a közlő, a kommunikáció tárgya, a közlemény, message^[1], a közlés eszköze, a címzett (befogadó) és a kommunikáció hatásának eredményessége.

4.) Irányultsága lehet követlen vagy közvetett, azaz médiumok által közvetített. Közvetlen kommunikáció során – mert a felek a térben és időben jelen vannak – az idő és a távolságok leküzdésére a kommunikátor és befogadó között nincs semmilyen közvetítő eszköz. Azaz szimbólum-konzerváló átkódoló beiktatása nélkül történik a kommunikáció. A közvetett kommunikáció során – mert a feleket tér és/vagy időbeli távolság választja el – valamilyen eszköz és/vagy médium közvetíti az információt. Ennek során a kölcsönös megértés csak megfelelő közbülső hordozók, közvetítők, megjelenítők segítségével lehetséges. Térbeli elkülönülés esetén viszonylag egyidejű az adás-vétel, míg tárolók segítségével az időbeli távolság is áthidalható^[2].

5.) Eszköz- és (érzékszervi) csatornaigényes ill. többcsatornás. Az információ átalakítására, továbbítására, feldolgozására eszközök és érzékszervi csatornák szükségesek.

6.) Társadalmi méretek szerint eltérő, azaz a személyes, a csoport- és tömegkommunikáció eltérő jellegzetességeket mutat. A tömegkommunikáció (rádió, tévé) jellegzetessége, hogy bár a befogadó (címzett) fel is ismeri egy műsor funkcionális jellegét, hajlamos arra, hogy a fikciós valóság egyes elemeit a primér valóságról alkotott képébe beépítse.

7.) Hierarchizáltság szempontjából eltérő. Egyenrangú körülményeket biztosít a partnerek részére a válaszadás, visszajelzés kölcsönössége alapján, míg egyenlőtlen körülményt jelent az egyirányú közlés a visszacsatolás lehetősége nélkül; pl. újság, folyóirat, könyv, tv közlései, noha célja a gondolkodásra, cselekvésre késztetés.

8.) A kommunikáció rendszerenként eltérő sajátosságokkal rendelkezik. Az emberi kommunikáció szintjeit jellemzően szándékos (direkt) közlés, míg az indirekt, nem szándékos közlések (metakommunikáció, l. később) minősíti, hitelesíti vagy tagadja a verbális kommunikáció valóságtartalmát.