1. Az emberi kommunikáció kutatási módszereiről
Az emberi kommunikáció kialakulásának értelmezésére többféle vizsgálati módszert alkottak a tudósok, melyek alkalmazásával lehet következtetni, törvényszerűségeket, összefüggéseket megállapítani az emberi kommunikációról.
1. Az állatok magatartásának – főképp a törzsfejlődésben magasabb szinten lévő gerinces és emlős fajok – magatartásának, viselkedésének megfigyelése, vizsgálata mellett számos példát találunk a növényvilágban is a széles értelemben vett kommunikációra. Bár az állati kommunikáció problémakörét még távolról sem oldotta meg a tudomány, de bizonyított eredményeit felhasználta és folyamatosan felhasználja az emberi kommunikáció kialakulásának és fejlődésének megismeréséhez, a folyamatok törvényszerűségeinek feltárásához. Az evolúció során bekövetkező kiválasztódás előidézője – a tudomány mai álláspontja szerint – a kommunikáció (kommunikatív cselekvés) volt.
A meghatározott növényi társulásból kiemelt és új helyre telepített egyed pusztulása, vagy a rovarevő növények "magatartása": a rovar "érintésének", szagának hatására a szirmok becsukódnak.
A magasabb rendű állatok etológiai kutatása az utóbbi évtizedekben bizonyította, hogy az elsősorban fajtárstól kiinduló szignál (jelzés) ösztönös magatartásmintákat eredményez, mely feltétlenül bekövetkezik (feltétlen reflex).
Az idegtudósok a reflexek működését (Pavlov) és az asszociáció idegrendszeri alapját, a zoológusok a fajok jellemző viselkedésformáit megfigyelték és írták le.
Pavlov kísérlete
A magatartáskutatás képviselői sikeresen fejlesztettek ki olyan módszereket, amelyekkel objektíven tudták tanulmányozni a tanulási folyamatokat. A behaviourizmus képviselői laboratóriumi (in vitro) körülmények között vizsgálják az egyed viselkedését, kommunikációját. A behaviourizmus szerint az ingerek különféle környezeti hatások, a válaszok pedig cselekvéses reakciók (Thorndike, Watson, Skinner).
Skinner kísérleti doboza
2. A behaviourizmus – megalapítója Watson, követője Thorndike, majd Skinner – azt hangoztatta, hogy az emberek csaknem végtelenül alakíthatók, és hogy az emberi viselkedés következményei alapvető fontosságúak, de a viselkedést kísérő lelki működés nem az. A viselkedéstudományt nemcsak az oktatásban, hanem az emberek széles körű manipulálására is lehet alkalmazni. A pszichoanalízis – megalapítója Freud – szerint a libidó késztetései az emberi motívumok kiemelkedő forrásai, s hogy a tudatos működés csupán a legkisebb és a legkevésbé erőteljes részét foglalja el a pszichikumnak.
A szöveges elméleti részek áttanulmányozása után tekintsék meg az alábbi videót! Holló és galamb kondícionálása
3. Az ember egyedfejlődésének (ontogenezisének) vizsgálata – abban a folyamatban, amelyben az egyes ember személyiséggé válik – a kommunikáció kialakulását illetően. A kutatások azt igazolják, hogy az evolúció során bekövetkező kiválasztódás előidézője a kommunikáció volt. Az információ tárolása, feldolgozása, áramlása a kommunikációs csatornákban minden élő sejtnek tulajdonsága. Az emberi öröklődés folytatta, felerősítette azt, ami elkezdődött az állati kommunikációban. Ismeretes az a biológiai törvényszerűség, hogy az ember fejlődésének embrionális szakasza nagyjából megismétli az evolúció évmilliós menetét.
Az emberre jellemző kommunikációs lehetőségek és képességek a születéssel kezdődő fejlődési szakaszban már jelen vannak. A csecsemő beszélni tudása előtt azonban – éppúgy mint az állatoké – csak magatartásával és vokális hangadással tud üzenetet küldeni környezetéhez.
4. Korunk törzsi archaikus kultúráinak vizsgálata – melyben társadalmi szervezetek lassan változnak, szinte időtlenek – azért jó megközelítés, mert a kommunikációs szerkezetek betokosodnak, a szókapcsolatok évszázadokon keresztül nem változnak.
E vizsgálatok tanulságai arra engednek következtetni bennünket, hogy a kommunikáció igénye az őstársadalmak idején olyan szimbólumrendszereket eredményezhetett, melyek lehetővé tették a két vagy néhány ember közötti üzenetváltáson túl nagyobb embercsoportok informálását is, és így a potenciális társadalmi viszonyból valóságos társadalmi viszony lesz, mely kapcsolatrendszer tartalmát kifejezni képes kommunikációra lett szüksége az embernek.
E kultúrákban ma is fontos üzeneteket közvetítenek a növényi szárakból, gyökerekből készített csomók, kagylófüzérek, kövekből, kavicsokból kirakott jelek, porba, földbe rajzolt ábrák, valamint a füstjelek (természetesen előbb fel kellett találni a tüzet!).
Korunk törzsi archaikus kultúrájának vizsgálata – anya gyermekével
5. Élettelen földi örökségeink elemzése, régészet, archeológia tudományterületei.
Archeológus munka közben