1.   A kommunikáció meghatározása – Buda Béla szerint

 

    A kommunikáció meghatározása akkor teljes, ha mindenfajta kommunikációt magában foglal. A fenti példa alapján a kommunikációnak az alábbi területeit különböztette meg a szerző.^[1]

1.) A kommunikáció információelméleti-kibernetikai értelemben – információ-átadás mindenféle rendszerben. (Az embertől is függetlenül létező kommunikáció az atomok világától a galaktikákig).

2.) A kommunikáció technikai értelemben – információ-átadás ember alkotta, technikai rendszerekben. (Kézírás, nyomtatás, telefon, számítógépek stb.).

3.) A társadalmi kommunikáció – információ-átadás az emberek között a társadalmi szféra rendszereiben.

4.) A biológiai kommunikáció – az élő szervezetek különféle rendszereiben lezajló információátadás.    

    Az egyszerű élőlények kémiai vagy taktilis - tapintásos jelváltásaitól a magasabb rendű állatok szignálrendszerein át a pszicholingvisztika és az érzékelés-lélektan szabályrendszeréig terjed.

Az élővilágbeli kommunikáció során még ismeretesek a sejtkommunikáción belül az öröklési, az anyagcsere és idegi kommunikációs formák. A szervezeti szintű kommunikáció, információ-átadás során a külvilágból jövő ingereket – nyers adatokat – az idegrendszer konvertálja, így keletkezik az információ. A kommunikációs folyamatban a nyers érzékelési adatok funkcionális módon feldolgozható információkká alakulnak.

 

Az emberi test kódrendszere	A neuron felépítése

 

A biológiai kommunikáció – az élő szervezetek különféle rendszereiben zajló információátadás

 

A törzsanyagot kiegészítő források URL: http://www.afirstlook.com/main.cfm

A kommunikáció a szó legszélesebb értelmében biológiai, kémiai, fizikai jelzések vétele és átadása, a legegyszerűbb állati jelzésektől az emberi tudatos, bonyolult kommunikációs történésekig.

Az ember által kimunkált rendszert humán kommunikációnak nevezik, és e fogalomkörbe tartoznak az ember alkotta technikai megoldások és az elektronikus kommunikációs rendszerek is. Elfogadható az az álláspont is, miszerint szűkebb értelemben tekintjük emberi vagy humán kommunikációnak a kommunikáció biológiai és társadalmi változatait.

Pszichológiai meghatározás szerint: a kommunikáció mindazon folyamatok, amelyek egy adó vagy küldő (initiator), egy vevő vagy fogadó (recipient), egy kommunikációs módusz vagy csatorna, egy hír vagy üzenet (message) és ennek bárminemű általános hatás elemeit tartalmazzák.^[2]

Pedagógiai megközelítésben: a kommunikáció pedagógiai céloknak alávetett és pedagógiailag szabályozott, intézményesült, többé-kevésbé tervszerűen előkészített és lefolytatott kommunikáció, mely a nevelők és a növendékek közvetlen személyes kapcsolataiban, az előbbi által irányított, ill. befolyásolt személyközi kapcsolatokban, ill. médiumok felhasználásával megy végbe.^[3]