KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET - KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEKELŐSZÓTARTALMI ÁTTEKINTÉSI. BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETÉBE1. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSEIA) A kommunikáció korszakai és fogalma1. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK MEGKÖZELÍTÉSE2. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE - A PALO ALTO-I ISKOLA3. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE KÜLÖNBÖZŐ TUDOMÁNYÁGAKBAN4. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ÉRZÉKELÉS5. A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA - BUDA BÉLA SZERINT6. A KÖZLÉSI FOLYAMATOK KIMENETELE, VÁLTOZATAI7. A RICHARDS-FÉLE KOMMUNIKÁCIÓS MODELLEK8. AZ INTERAKCIÓ ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ9. BARNLUND POSZTULÁTUMAI A KOMMUNIKÁCIÓRÓL10. A MÉDIÁLIS, KÖZVETETT - KÖZVETÍTETT KOMMUNIKÁ-CIÓ11. A MÉDIAKOMMUNIKÁCIÓ JELENSÉGE ÉS VÁLTOZATAI12. A MÉDIAKONVERGENCIA JELENSÉGEKérdések2. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA, JELLEMZŐI, ALAP-TÉTELEI13. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓELMÉLET FOGA-LOMRENDSZERE14. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMATOK OSZTÁLYOZÁSA15. A PALO ALTO-I ISKOLA ALAPTÉTETELEI16. A KOMMUNIKÁCIÓ DINAMIKAI ALAPELVEI17. A KOMMUNIKÁCIÓ TOVÁBBI JELLEMZŐI18. A KOMMUNIKÁCIÓS JELENSÉG ISMÉRVEI19. A KÉTSZEMÉLYES KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS MODELL A SZEMPONTJÁBÓL20. A KOMMUNIKÁCIÓ FUNKCIÓI21. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁSB) A nem verbális viselkedés eredetének a vizsgálata22. AZ EMBERI ARCKIFEJEZÉSEK BIOLÓGIÁJA23. AZ EVOLÚCIÓS MAGYARÁZAT24. A BELSŐ KÓDRENDSZERŰ CSOPORTOK VIZSGÁLATA (EKMAN, FRIESEN)Kérdések3. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁSAI. A kommunikációkutatás interdiszciplináris kapcsolataiAz emberi kommunikáció pragmatikája25. A KOMMUNIKÁCIÓS ELMÉLETEK HÉT TRADÍCIÓJA26. AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁSI MÓDSZEREIRŐL27. A KOMMUNIKÁCIÓ FILO- ÉS ONTOGENEZISÉNEK VIZS-GÁLATA28. A NYELV ÉS A BESZÉD LÉLEKTANA29. A JEL- ÉS GESZTUSBESZÉD LEÍRÁSA ÉS VIZSGÁLATA30. AZ ÉRZELMEK ÉS INDULATOK KIFEJEZÉSÉT KUTATÓ IRÁNYZATOK31. A PSZICHOANALÍZIS ADALÉKAI A KOMMUNUIKÁCIÓ KUTATÁSÁHOZ32. A MEGISMERÉSI FOLYAMATOK ÉS A KOGNITÍV PSZI-CHOLÓGIA33. A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLET KUTATÁSÁNAK 4 CSOPORTJA GRIFFIN ALAPJÁN (OLVASMÁNY)Kérdések4. A KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐ-SÉGEI34. A KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK CSOPORTOSÍTÁSI LEHE-TŐSÉGEI (Táblázat)35. 1. TRANZAKCIÓS KOMMUNIKÁCIÓS MODELLEK36. 2. AZ INTERAKCIÓS MODELLEK37. 3. A KULTIVÁCIÓS ISKOLA38. 4. A PARTICIPÁCIÓS ISKOLA39. 5. A RITUÁLIS MODELL - CAREY JAMES W. 199240. A FOLYAMAT ÉS A SZEMIOTIKAI ISKOLA41. A LEGJELENTŐSEBB KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK ÉS MODELLEKKérdések5. LECKE. AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI MODELLEKI. Interdiszciplináris (személyközi és telekommunikációs) aspektusok42. ARISZTOTELÉSZ RETORIKAI FELFOGÁSA43. SHANNON-WEAVER MODELLJE - A HÍRADÁSTECHNI-KAI MODELL (1947)44. RUESCH AND BATESON, - FUNCIONÁLIS (KÚP) MO-DELL (1951)45. NEWCOMB - A TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓS MODELL (1953)46. SCHRAMM ÉS OSGOOD MODELLJEI (1954 -1961)47. JACOBSON - A NYELVI MODELL (1960)48. BERLO - INTERPERSZONÁLIS TRANZAKCIÓS S-M-C-R MODELL (1960)49. DANCE - A SPIRÁL MODELL (1967)50. WATZLAWICK, BEAVIN, JACKSON MODELLJE (1967)51. BECKER MOZAIK MODELLJE (1968)52. BARNLUND TRANZAKCIÓS MODELLJE (1970)53. HORÁNYI - A KOMMUNIKÁCIÓS CSELEKVÉS MODELLJE (1975)54. ROBERTS - BARKER - A SZEMÉLYEN BELÜLI KOMMU-NIKÁCIÓS MODELLJE (1987)55. J. WHEATLEY - FRAKTAL MODELLJE (1992)Kérdések6. LECKE. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS MODELLEKI. A kommunikáció tömegkommunikációs modelljeiről56. LASSWELL TRANSMISSzIÓS MODELLJE (1948)57. WHITE - KAPUŐR VIZSGÁLATAI (1950)58. SCHRAMM, W. - TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS MODELLJE (1954)59. KATZ ÉS LAZARSFELD KÉTLÉPCSŐS MODELLJE (1955)60. GERBNER, G. KOMMUNIKÁCIÓS MODELLJE (1956)61. WESTLEY ÉS MACLEAN - TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ MO-DELL (1957)62. MALETZKE - A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ MODELLJE (1963)63. HIEBER, UNGURAIT ÉS BOHN - A TÖMEGKOMMUNI-KÁCIÓ KONCENTRIKUS KÖR MODELLJE (1974)64. MOLOTCH ÉS LESTER - ÖSSZEVONT TÖMEGKOMMU-NIKÁCIÓS MODELL (1974)65. A TÖMEGKOMMUNKÁCIS MODELLEK ÖSSZEFOGLALÁSAKérdésekKérdések
Vissza Tovább

1.   Becker mozaik modellje (1968)

 

    Becker feltételezése szerint a legtöbb kommunikációs tevékenység egy vagy több társadalmi vagy interperszonális helyzetből származó üzenetelemeket kapcsol össze. Az üzenet elemek vizsgálata során kiderül, hogy lehetséges származási helyük közé tartoznak a következők: egy ismerőssel való beszélgetés részlete, egy majdnem elfeledett idézet egy évekkel ezelőtti olvasmányból, egy TV reklám részlete, vagy számos gyakran egymástól eltérő helyzet, ilyen lehet pl: befelé fordulás, vagy önvizsgálat, nyilvános vita, éttermi társalgás, álmodozás, stb.

    Összefoglalva, az üzenetek elemei általában kis darabokban és terjedelemben fordulnak elő, és ezeket a következő tényezők választhatják el egymástól: időbeli eltérés, különböző bemutatási módok, változó társadalmi, vagy interperszonális helyzet, vagy a részvevők száma.

 

 

Becker mozaik modellje

 

    Mortensen szerint „Becker komplex, összetett kommunikációs eseményeket hasonlít a befogadó tevékenységéhez, aki egy állandó változásban lévő információs kockahálózatban, vagy mozaik rendszerben mozog. A hálózat rétegei (szintjei) megfelelnek az adott információs rétegnek (szintnek). A rendszer minden eleme egy információforrást jelképez, amelyek közül némelyik nem elérhető ama felismerés eredményeként, hogy bármely ponton található olyan információ, ami a nyilvánosságtól elzárt. Más információs szintek a potenciálisan megfelelő információ rendszereknek felelnek meg.” [1]

    A rendszer erősségei: Hűen ábrázolja az állandóan változó kommunikációs környezetben történő kommunikációs folyamat rendkívüli komplexitását és összetettségét

Ugyanakkor figyelembe veszi az üzenetekre adott válaszok változó természetét is.  Vannak olyan helyzetek, amikor a befogadót elárasszák az információk, máskor pedig csak az információk töredéke érhető el. Az egyén eltérő helyzete és tulajdonságai is befolyásolhatják az információkkal való szembesülését, illetve azok feldolgozását. Egyesek nagy mennyiségű információhoz juthatnak rövid idő alatt, míg mások lemaradnak bizonyos információkról, vagy egyáltalán nem vesznek bizonyos információ elemeket figyelembe.

    Az emberek és üzenetek közötti kapcsolatok is befolyásolhatják az információval való szembesülést, illetve annak feldolgozását. Ezek lehetnek egyszeri alkalmak, vagy többször visszatérő helyzetek. Továbbá egyes kapcsolatrendszerek meghatározott üzenetekre irányulnak, míg mások több információ egységet foglalnak magukba, vagyis, feltételeznek egy összetett kapcsolatot az üzenet és az üzenetértelmezési háttér között.

Hasznos lehet, hogy ha feltételezzük a két mozaik rendszer közötti interaktív kapcsolatot. Az egyik a modell által bemutatott az adott társadalmi helyzetben elérhető információt tételezi fel, a másik pedig a befogadó belső információ feldolgozó mozaik rendszerére utal. A belső mozaik ugyanolyan összetett, mint az amit a modell tartalmaz, de az adott személy hozza azt létre saját maga számára.

    Gyengeségek: Habár a modell egy harmadik dimenziót is feltételez, nem tudja akadály nélkül figyelembe venni a kommunikációs esemény összes lehetséges dimenzióit és síkjait.

 



[1] Mortensen, C. David: Communication: The Study of Human Communication. New York, McGraw-Hill Book Co., 1972. Chapter 2, “Communication Models.” URL: http://www.shkaminski.com/Classes/Handouts/Communication%20Models.htm

Vissza Tovább