KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET - KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEKELŐSZÓTARTALMI ÁTTEKINTÉSI. BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETÉBE1. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSEIA) A kommunikáció korszakai és fogalma1. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK MEGKÖZELÍTÉSE2. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE - A PALO ALTO-I ISKOLA3. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE KÜLÖNBÖZŐ TUDOMÁNYÁGAKBAN4. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ÉRZÉKELÉS5. A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA - BUDA BÉLA SZERINT6. A KÖZLÉSI FOLYAMATOK KIMENETELE, VÁLTOZATAI7. A RICHARDS-FÉLE KOMMUNIKÁCIÓS MODELLEK8. AZ INTERAKCIÓ ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ9. BARNLUND POSZTULÁTUMAI A KOMMUNIKÁCIÓRÓL10. A MÉDIÁLIS, KÖZVETETT - KÖZVETÍTETT KOMMUNIKÁ-CIÓ11. A MÉDIAKOMMUNIKÁCIÓ JELENSÉGE ÉS VÁLTOZATAI12. A MÉDIAKONVERGENCIA JELENSÉGEKérdések2. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA, JELLEMZŐI, ALAP-TÉTELEI13. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓELMÉLET FOGA-LOMRENDSZERE14. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMATOK OSZTÁLYOZÁSA15. A PALO ALTO-I ISKOLA ALAPTÉTETELEI16. A KOMMUNIKÁCIÓ DINAMIKAI ALAPELVEI17. A KOMMUNIKÁCIÓ TOVÁBBI JELLEMZŐI18. A KOMMUNIKÁCIÓS JELENSÉG ISMÉRVEI19. A KÉTSZEMÉLYES KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS MODELL A SZEMPONTJÁBÓL20. A KOMMUNIKÁCIÓ FUNKCIÓI21. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁSB) A nem verbális viselkedés eredetének a vizsgálata22. AZ EMBERI ARCKIFEJEZÉSEK BIOLÓGIÁJA23. AZ EVOLÚCIÓS MAGYARÁZAT24. A BELSŐ KÓDRENDSZERŰ CSOPORTOK VIZSGÁLATA (EKMAN, FRIESEN)Kérdések3. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁSAI. A kommunikációkutatás interdiszciplináris kapcsolataiAz emberi kommunikáció pragmatikája25. A KOMMUNIKÁCIÓS ELMÉLETEK HÉT TRADÍCIÓJA26. AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁSI MÓDSZEREIRŐL27. A KOMMUNIKÁCIÓ FILO- ÉS ONTOGENEZISÉNEK VIZS-GÁLATA28. A NYELV ÉS A BESZÉD LÉLEKTANA29. A JEL- ÉS GESZTUSBESZÉD LEÍRÁSA ÉS VIZSGÁLATA30. AZ ÉRZELMEK ÉS INDULATOK KIFEJEZÉSÉT KUTATÓ IRÁNYZATOK31. A PSZICHOANALÍZIS ADALÉKAI A KOMMUNUIKÁCIÓ KUTATÁSÁHOZ32. A MEGISMERÉSI FOLYAMATOK ÉS A KOGNITÍV PSZI-CHOLÓGIA33. A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLET KUTATÁSÁNAK 4 CSOPORTJA GRIFFIN ALAPJÁN (OLVASMÁNY)Kérdések4. A KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐ-SÉGEI34. A KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK CSOPORTOSÍTÁSI LEHE-TŐSÉGEI (Táblázat)35. 1. TRANZAKCIÓS KOMMUNIKÁCIÓS MODELLEK36. 2. AZ INTERAKCIÓS MODELLEK37. 3. A KULTIVÁCIÓS ISKOLA38. 4. A PARTICIPÁCIÓS ISKOLA39. 5. A RITUÁLIS MODELL - CAREY JAMES W. 199240. A FOLYAMAT ÉS A SZEMIOTIKAI ISKOLA41. A LEGJELENTŐSEBB KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK ÉS MODELLEKKérdések5. LECKE. AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI MODELLEKI. Interdiszciplináris (személyközi és telekommunikációs) aspektusok42. ARISZTOTELÉSZ RETORIKAI FELFOGÁSA43. SHANNON-WEAVER MODELLJE - A HÍRADÁSTECHNI-KAI MODELL (1947)44. RUESCH AND BATESON, - FUNCIONÁLIS (KÚP) MO-DELL (1951)45. NEWCOMB - A TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓS MODELL (1953)46. SCHRAMM ÉS OSGOOD MODELLJEI (1954 -1961)47. JACOBSON - A NYELVI MODELL (1960)48. BERLO - INTERPERSZONÁLIS TRANZAKCIÓS S-M-C-R MODELL (1960)49. DANCE - A SPIRÁL MODELL (1967)50. WATZLAWICK, BEAVIN, JACKSON MODELLJE (1967)51. BECKER MOZAIK MODELLJE (1968)52. BARNLUND TRANZAKCIÓS MODELLJE (1970)53. HORÁNYI - A KOMMUNIKÁCIÓS CSELEKVÉS MODELLJE (1975)54. ROBERTS - BARKER - A SZEMÉLYEN BELÜLI KOMMU-NIKÁCIÓS MODELLJE (1987)55. J. WHEATLEY - FRAKTAL MODELLJE (1992)Kérdések6. LECKE. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS MODELLEKI. A kommunikáció tömegkommunikációs modelljeiről56. LASSWELL TRANSMISSzIÓS MODELLJE (1948)57. WHITE - KAPUŐR VIZSGÁLATAI (1950)58. SCHRAMM, W. - TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS MODELLJE (1954)59. KATZ ÉS LAZARSFELD KÉTLÉPCSŐS MODELLJE (1955)60. GERBNER, G. KOMMUNIKÁCIÓS MODELLJE (1956)61. WESTLEY ÉS MACLEAN - TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ MO-DELL (1957)62. MALETZKE - A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ MODELLJE (1963)63. HIEBER, UNGURAIT ÉS BOHN - A TÖMEGKOMMUNI-KÁCIÓ KONCENTRIKUS KÖR MODELLJE (1974)64. MOLOTCH ÉS LESTER - ÖSSZEVONT TÖMEGKOMMU-NIKÁCIÓS MODELL (1974)65. A TÖMEGKOMMUNKÁCIS MODELLEK ÖSSZEFOGLALÁSAKérdésekKérdések
Vissza Tovább

I. A kommunikáció alaptételei (jellemzői)

1.   A kommunikáció és az információelmélet fogalomrendszere

   

    Az emberi létezést elválaszthatatlanul átfogó folyamatokban – a döntés, a feldolgozás, a kommunikáció, önálló működés,- különleges szerepe van az ismeret és az információ fogalmainak. A kommunikációnak többféle felfogása, modellje ismeretes. Tágabb, információelméleti keretben a kommunikáció úgy képzelhető el, hogy egy információforrásból származó ismereteket az adó jelekké alakítja (kódolja) és továbbítja. A jelek egy bizonyos közegen (csatorna) át eljutnak a vevőhöz, ez pedig a felvett jeleket visszaalakítja információkká (dekódolja). Az így kapott üzenet a címzett birtokába jut.

    A kommunikációelmélet az üzenetközvetítés általános elmélete. Tárgya a kommunikáció valamennyi fajtájának, tényezőjének (a kommunikáció alapvető tényezői), összetevőjének (kommunikációszituáció) és funkcióinak (kommunikatív funkciók) vizsgálata.

 

A kommunikáció természete

   

Mi történik, amikor beszélünk vagy kommunikálunk?

Minden kommunikációs rendszerben tetten érhetőek közös alapok. Előzetes ismereteink birtokában adatokat hozunk létre, majd terjesztünk. Másik szemszögből nézve adatokat szerzünk be és dolgozunk fel. A kommunikáció révén valaki valamit valahogyan számításba vesz. Kommunikáció révén kapcsolatba kerülhetünk a külvilággal, ezáltal alkalmazkodhatunk a környezetünkhöz. Kommunikáció nélkül nem lehetne élet.

    Az  információelmélet fogalmához több tucat kifejezés asszociálható, pl. hír, értesülés, közlés, hírközlés, üzenet, adat, újság, tájékoztatás, felvilágosítás, kommunikáció, ismeret, tudás, jelentés, jel, jelzés.[1]

 

A törzsanyagot kiegészítő források URL:

http://iki.elte.hu/tanszekek/konyvtar-tanszek/temat/infelm.html

 

    Ismereteinket sokféleképpen közölhetjük másoknak, de úgy kell eljuttatni ill. átadni, hogy ők is megértsék a szándékolt közlendőket.

    A közölt ismeret egy darabig mindenki számára ugyanazt jelenti, de végül is mindenki számára mást mond és másra készteti. A megszerzett ismeret ugyanis személyhez kötődik. A közlés csak akkor éri el célját, ha bizonyos (szintaktikai, szemantikai) szabályok ismeretében mindenki számára érzékelhető, felfogható. A szintaktika a közlés formai szabályainak, míg a szemantika a közlés tartalmára vonatkozó szabályok összessége. Mi a különbség az esemény, a közlemény és az információ között?

Az értelmezett ismeret az információ, mely az adatokon végrehajtott gondolati műveletek eredményeként jön létre. Tehát az információ nem az ismeret, hanem a gondolkodási művelet eredménye.

    Az információ valamilyen esemény révén jön létre, és az információ a valószínűséggel fordított arányban áll. Az információ valamilyen energiafajta (beszéd esetén mechanikai hanghullámot), ill. annak változását közvetíti a számunkra. Összességében információn olyan közlést értünk, mely segítségével valamely eseményváltozás, történés bekövetkezéséről tudomást szerzünk, és bizonytalanságot szüntet meg. Az információ szám szerint mérhető: egysége az információmennyiség, az 1 bit. Egy bit információt hordoz egy olyan esemény, amelyik 50%-os valószínűséggel következik be. Az  információelmélet az információmennyiség mérésével és az információ tulajdonságaival foglalkozó tudományág, amelyet C.E. Shannon 1948-ban alapozott meg.

Az információelmélet az információ mérésével, kódolásával, dekódolásával foglalkozik, de – amint látjuk – figyelmen kívül hagyja a befogadót, a vizsgált információ tartalmát és jelentését. Tehát a hírt tartalmának jellegétől és jelentésétől elvonatkoztatva kizárólag mennyiségi szempontból vizsgálja. Az információelméletet a hírközlő rendszerek matematikai elméletének tekinthetjük.

    Az információelmélet kifejezés eredetileg az elektronikus távközlési berendezések fejlődésével kapcsolatban alakult ki. Az információelmélet az információval foglalkozik, vagyis minden jellel, szimbólummal vagy jelzéssel, amelyet az emberek felhasználhatnak arra a célra, hogy a másik viselkedésére hassanak (l. Morse, Hartley-képlet). Érdemes megjegyezni, hogy az első tömörítő eljárás a Morse-kód volt, amely az ABC gyakran előforduló betűihez rövid, a ritkábban előfordulókhoz hosszabb ti-tá (mai szóhasználattal bináris) kódszavakat rendelt.

 

 A Morse-féle ABC

 

A törzsanyagot kiegészítő források URL:

www.phmuseum.org/ depot/tour/telegraphy.htm

 

    A kommunikatív aspektus szerint a kommunikációban azonban a minőség is fontos, mert az egyén a szervezet alkalmazkodásának érdekében hasznosítja ezeket az információkat is.

    A kommunikációs tevékenység célja a gondolatok közlése, cseréje valamilyen bizonytalanság megszüntetetése érdekében. Valamit közölni akarunk, informálni akarjuk partnerünket. Az információ a kommunikációs tevékenység tartalma, tehát tájékoztatás adat, hír. Az információ értéke attól függ, hogy mennyi bizonytalanságot szüntet meg a befogadóban. Az információ akkor teljes, ha a közléshez és megértéshez minden szükséges elemet, hírt tartalmaz. A kommunikáció – információelméleti megközelítésben – információ-átadás mindenféle rendszerben az ember által alkotott technikai és a társadalmi szféra rendszerében.

Az ismereti hierarchia szerint vizsgálva az adatok, az információ, a tudás és a kultúra egyfajta hierarchiát alkotnak. Az adatokkal szembeni követelmény az integritás és a stabilitás. Az információ az adatokból és jelentésük ismeretéből tevődik össze. A tudás az a képesség, hogy az információ birtokosa azt egy adott összefüggésben megfelelően be tudja sorolni és használni. A tudás dinamikusabb és személyesebb, mint az információ, idővel azonban maga is információvá szilárdul.

 

A törzsanyagot kiegészítő források URL:

http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/cog/1eload.htm

 



[1] Balázs Sándor: Az információk használata, hasznosítása és haszna. OMIKK, Budapest, 1990. p. 20.

Vissza Tovább