Az ember megjelenését követően eddig négy kommunikációs korszak, – beszéd, írás, nyomtatás, elektronikus távközlés – pontosabban a kommunikációs eszközöknek (a technológiának) négy forradalma zajlott le.
A beszédet megelőző kifejezési formákat nem minden korszakolás tartalmazza, de tegyük hozzá, hogy létezik a mimetikus kultúra Donald[1]-féle hipotézise A mimézis: valamely esemény vagy viszony szimbolikus célzatú megismétlése vagy újraábrázolása. A mimetikus reprezentáció eszköztárához a gesztusok, arckifejezések, testtartás, de a zajok és hangok utánzása is hozzátartoznak. A taglejtések archaikus természete arra indította a tudósokat, hogy ezt a beszéd tényleges ősének tekintsék. Kommunikációs korszakok:
1. A beszéd megjelenése, amelyet tulajdonképpen az emberré válás forradalmának is nevezhetnénk.
2. Az írás kialakulása; melynek kulminációs pontja a fonetikus írás megjelenése volt.
3. A könyvnyomtatás forradalma, amely bizonyos szempontból előkészítője volt a polgári forradalomnak.
4. Az elektromos hírközlő eszközök - távíró, telefon, rádió, televízió - forradalma, amely napjainkban egybefonódik az elektronikus számítógépes információ-feldolgozás forradalmával.
5. A számítógépes hálózatok által vagy másként a számítógépek közvetítette kommunikáció (CMC: computer-mediated communication), ahol a nyílt rendszerek összekapcsolásának megjelenésével szokás újabban ötödik kommunikációs forradalomról beszélni.
A kommunikációs korszakok ábrázolása
[1] Merlin, Donald: Origins of the Modern Mind: Three Stages in the Evolution of Culture and Cognition, Cambridge, MA: Harvard University Press, 1991. Magyar kiadása: Az emberi gondolkodás eredete. ford.: Kárpáti Eszter, Budapest, Osiris Kiadó, 2001.