1.   White – kapuőr vizsgálatai (1950)

 

    A tömegkommunikáció modelljeinek elméleti fejlődésében mérföldkő volt  White 1950-ben megkezdett a kapuőr vizsgálata. A klasszikus modellek lebontása a kapuőr vizsgálatokkal kezdődött.  Az előzmények tárgyalásánál feltétlen megemlítendő még Kurt Lewin neve, aki különféle csoportok dinamikus interakcióját kutatva már 1947-ben kidolgozott egy kulcsfogalmat: a kapuőr (gatekeeper) fogalmát.

    Ez később rendkívül termékenyen hatott White-ra, aki egy amerikai kisváros sajtószerkesztőségének munkáját megfigyelve, pontosabban a sajtóügynökségek anyagainak szelekciós folyamatát vizsgálva arra következtetésre jutott, hogy a beérkező információkat különböző szinteken különböző szűrések érik, melyek közül White még csupán az újságíróra koncentrált. White tanulmánya vetette fel először azt a kérdést, hogy miképp lesz a hivatásos közlőnek üzenete. A válasz: válogat a külvilágból kapott információk közül Azonban ez is nagy előrelépésnek tartható. Az újságszerkesztőségeket kapuőrök láncolatataként fogta fel.

    White a kommunikációs lánc akkori első láncszemét kinyitotta, a láncot meghosszabbította. Egy lap szerkesztőségét úgy ábrázolta, mint kapuőrök összefüggő sorozatát. Ez a szemlélet meghosszabbította ugyan a kommunikációs láncot a társadalmi környezet felé, de még nem tudta hozzákapcsolni. White adottságként fogadta el, hogy az információk, hírek eljutnak a kapuőrhöz, nem kérdezte meg miképpen. Logikailag és időben a következő lépést Westley és MacLean tanulmánya jelentette. A modell egyik új eleme a külvilág, amely tisztázatlan viszonyban áll a kommunikátorral. A kommunikátor azonban nem azonos a korábbi modellek közlőivel, hanem tömegkommunikáción kívüli személy vagy szociális rendszer. E kommunikátor szelektál, a külvilágról szerzett észleletei között szándékai, törekvései szerint. A kommunikátor a kiválasztott információkat eljuttatja a "kapuőr"-nek. A kapuőr a tömegkommunikációs szervezet, amely részben önállóan is észleli a külvilágot, részben pedig szelektál a kommunikátortól kapott információk között, de végeredményben csak közvetítő szerepet játszik. A kapuőr a közönség szükségleteinek megfelelően válogat a továbbítandó, közvetítendő információk között.

 

 

A White – féle „kapuőr” modell

A White-féle „kapuőr” modell

 

    Amire tehát White nem keresett választ arra, hogy miképp is jutnak az információk és a hírek a szerkesztőséghez. Modelljéből még hiányzott a médiának – mint szervezetnek – a többi intézménnyel és a társadalommal való összekapcsolása. Mindazonáltal White még csak a kutatási irányzat előfutárának tekinthető.