KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET - KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEKELŐSZÓTARTALMI ÁTTEKINTÉSI. BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETÉBE1. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSEIA) A kommunikáció korszakai és fogalma1. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK MEGKÖZELÍTÉSE2. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE - A PALO ALTO-I ISKOLA3. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE KÜLÖNBÖZŐ TUDOMÁNYÁGAKBAN4. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ÉRZÉKELÉS5. A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA - BUDA BÉLA SZERINT6. A KÖZLÉSI FOLYAMATOK KIMENETELE, VÁLTOZATAI7. A RICHARDS-FÉLE KOMMUNIKÁCIÓS MODELLEK8. AZ INTERAKCIÓ ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ9. BARNLUND POSZTULÁTUMAI A KOMMUNIKÁCIÓRÓL10. A MÉDIÁLIS, KÖZVETETT - KÖZVETÍTETT KOMMUNIKÁ-CIÓ11. A MÉDIAKOMMUNIKÁCIÓ JELENSÉGE ÉS VÁLTOZATAI12. A MÉDIAKONVERGENCIA JELENSÉGEKérdések2. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA, JELLEMZŐI, ALAP-TÉTELEI13. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓELMÉLET FOGA-LOMRENDSZERE14. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMATOK OSZTÁLYOZÁSA15. A PALO ALTO-I ISKOLA ALAPTÉTETELEI16. A KOMMUNIKÁCIÓ DINAMIKAI ALAPELVEI17. A KOMMUNIKÁCIÓ TOVÁBBI JELLEMZŐI18. A KOMMUNIKÁCIÓS JELENSÉG ISMÉRVEI19. A KÉTSZEMÉLYES KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS MODELL A SZEMPONTJÁBÓL20. A KOMMUNIKÁCIÓ FUNKCIÓI21. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁSB) A nem verbális viselkedés eredetének a vizsgálata22. AZ EMBERI ARCKIFEJEZÉSEK BIOLÓGIÁJA23. AZ EVOLÚCIÓS MAGYARÁZAT24. A BELSŐ KÓDRENDSZERŰ CSOPORTOK VIZSGÁLATA (EKMAN, FRIESEN)Kérdések3. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁSAI. A kommunikációkutatás interdiszciplináris kapcsolataiAz emberi kommunikáció pragmatikája25. A KOMMUNIKÁCIÓS ELMÉLETEK HÉT TRADÍCIÓJA26. AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁSI MÓDSZEREIRŐL27. A KOMMUNIKÁCIÓ FILO- ÉS ONTOGENEZISÉNEK VIZS-GÁLATA28. A NYELV ÉS A BESZÉD LÉLEKTANA29. A JEL- ÉS GESZTUSBESZÉD LEÍRÁSA ÉS VIZSGÁLATA30. AZ ÉRZELMEK ÉS INDULATOK KIFEJEZÉSÉT KUTATÓ IRÁNYZATOK31. A PSZICHOANALÍZIS ADALÉKAI A KOMMUNUIKÁCIÓ KUTATÁSÁHOZ32. A MEGISMERÉSI FOLYAMATOK ÉS A KOGNITÍV PSZI-CHOLÓGIA33. A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLET KUTATÁSÁNAK 4 CSOPORTJA GRIFFIN ALAPJÁN (OLVASMÁNY)Kérdések4. A KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐ-SÉGEI34. A KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK CSOPORTOSÍTÁSI LEHE-TŐSÉGEI (Táblázat)35. 1. TRANZAKCIÓS KOMMUNIKÁCIÓS MODELLEK36. 2. AZ INTERAKCIÓS MODELLEK37. 3. A KULTIVÁCIÓS ISKOLA38. 4. A PARTICIPÁCIÓS ISKOLA39. 5. A RITUÁLIS MODELL - CAREY JAMES W. 199240. A FOLYAMAT ÉS A SZEMIOTIKAI ISKOLA41. A LEGJELENTŐSEBB KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK ÉS MODELLEKKérdések5. LECKE. AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI MODELLEKI. Interdiszciplináris (személyközi és telekommunikációs) aspektusok42. ARISZTOTELÉSZ RETORIKAI FELFOGÁSA43. SHANNON-WEAVER MODELLJE - A HÍRADÁSTECHNI-KAI MODELL (1947)44. RUESCH AND BATESON, - FUNCIONÁLIS (KÚP) MO-DELL (1951)45. NEWCOMB - A TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓS MODELL (1953)46. SCHRAMM ÉS OSGOOD MODELLJEI (1954 -1961)47. JACOBSON - A NYELVI MODELL (1960)48. BERLO - INTERPERSZONÁLIS TRANZAKCIÓS S-M-C-R MODELL (1960)49. DANCE - A SPIRÁL MODELL (1967)50. WATZLAWICK, BEAVIN, JACKSON MODELLJE (1967)51. BECKER MOZAIK MODELLJE (1968)52. BARNLUND TRANZAKCIÓS MODELLJE (1970)53. HORÁNYI - A KOMMUNIKÁCIÓS CSELEKVÉS MODELLJE (1975)54. ROBERTS - BARKER - A SZEMÉLYEN BELÜLI KOMMU-NIKÁCIÓS MODELLJE (1987)55. J. WHEATLEY - FRAKTAL MODELLJE (1992)Kérdések6. LECKE. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS MODELLEKI. A kommunikáció tömegkommunikációs modelljeiről56. LASSWELL TRANSMISSzIÓS MODELLJE (1948)57. WHITE - KAPUŐR VIZSGÁLATAI (1950)58. SCHRAMM, W. - TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS MODELLJE (1954)59. KATZ ÉS LAZARSFELD KÉTLÉPCSŐS MODELLJE (1955)60. GERBNER, G. KOMMUNIKÁCIÓS MODELLJE (1956)61. WESTLEY ÉS MACLEAN - TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ MO-DELL (1957)62. MALETZKE - A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ MODELLJE (1963)63. HIEBER, UNGURAIT ÉS BOHN - A TÖMEGKOMMUNI-KÁCIÓ KONCENTRIKUS KÖR MODELLJE (1974)64. MOLOTCH ÉS LESTER - ÖSSZEVONT TÖMEGKOMMU-NIKÁCIÓS MODELL (1974)65. A TÖMEGKOMMUNKÁCIS MODELLEK ÖSSZEFOGLALÁSAKérdésekKérdések
Vissza Tovább

1.   White – kapuőr vizsgálatai (1950)

 

    A tömegkommunikáció modelljeinek elméleti fejlődésében mérföldkő volt  White 1950-ben megkezdett a kapuőr vizsgálata. A klasszikus modellek lebontása a kapuőr vizsgálatokkal kezdődött.  Az előzmények tárgyalásánál feltétlen megemlítendő még Kurt Lewin neve, aki különféle csoportok dinamikus interakcióját kutatva már 1947-ben kidolgozott egy kulcsfogalmat: a kapuőr (gatekeeper) fogalmát.

    Ez később rendkívül termékenyen hatott White-ra, aki egy amerikai kisváros sajtószerkesztőségének munkáját megfigyelve, pontosabban a sajtóügynökségek anyagainak szelekciós folyamatát vizsgálva arra következtetésre jutott, hogy a beérkező információkat különböző szinteken különböző szűrések érik, melyek közül White még csupán az újságíróra koncentrált. White tanulmánya vetette fel először azt a kérdést, hogy miképp lesz a hivatásos közlőnek üzenete. A válasz: válogat a külvilágból kapott információk közül Azonban ez is nagy előrelépésnek tartható. Az újságszerkesztőségeket kapuőrök láncolatataként fogta fel.

    White a kommunikációs lánc akkori első láncszemét kinyitotta, a láncot meghosszabbította. Egy lap szerkesztőségét úgy ábrázolta, mint kapuőrök összefüggő sorozatát. Ez a szemlélet meghosszabbította ugyan a kommunikációs láncot a társadalmi környezet felé, de még nem tudta hozzákapcsolni. White adottságként fogadta el, hogy az információk, hírek eljutnak a kapuőrhöz, nem kérdezte meg miképpen. Logikailag és időben a következő lépést Westley és MacLean tanulmánya jelentette. A modell egyik új eleme a külvilág, amely tisztázatlan viszonyban áll a kommunikátorral. A kommunikátor azonban nem azonos a korábbi modellek közlőivel, hanem tömegkommunikáción kívüli személy vagy szociális rendszer. E kommunikátor szelektál, a külvilágról szerzett észleletei között szándékai, törekvései szerint. A kommunikátor a kiválasztott információkat eljuttatja a "kapuőr"-nek. A kapuőr a tömegkommunikációs szervezet, amely részben önállóan is észleli a külvilágot, részben pedig szelektál a kommunikátortól kapott információk között, de végeredményben csak közvetítő szerepet játszik. A kapuőr a közönség szükségleteinek megfelelően válogat a továbbítandó, közvetítendő információk között.

 

 

A White – féle „kapuőr” modell

A White-féle „kapuőr” modell

 

    Amire tehát White nem keresett választ arra, hogy miképp is jutnak az információk és a hírek a szerkesztőséghez. Modelljéből még hiányzott a médiának – mint szervezetnek – a többi intézménnyel és a társadalommal való összekapcsolása. Mindazonáltal White még csak a kutatási irányzat előfutárának tekinthető.

 

Vissza Tovább