KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET - KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEKELŐSZÓTARTALMI ÁTTEKINTÉSI. BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETÉBE1. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSEIA) A kommunikáció korszakai és fogalma1. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK MEGKÖZELÍTÉSE2. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE - A PALO ALTO-I ISKOLA3. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE KÜLÖNBÖZŐ TUDOMÁNYÁGAKBAN4. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ÉRZÉKELÉS5. A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA - BUDA BÉLA SZERINT6. A KÖZLÉSI FOLYAMATOK KIMENETELE, VÁLTOZATAI7. A RICHARDS-FÉLE KOMMUNIKÁCIÓS MODELLEK8. AZ INTERAKCIÓ ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ9. BARNLUND POSZTULÁTUMAI A KOMMUNIKÁCIÓRÓL10. A MÉDIÁLIS, KÖZVETETT - KÖZVETÍTETT KOMMUNIKÁ-CIÓ11. A MÉDIAKOMMUNIKÁCIÓ JELENSÉGE ÉS VÁLTOZATAI12. A MÉDIAKONVERGENCIA JELENSÉGEKérdések2. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA, JELLEMZŐI, ALAP-TÉTELEI13. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓELMÉLET FOGA-LOMRENDSZERE14. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMATOK OSZTÁLYOZÁSA15. A PALO ALTO-I ISKOLA ALAPTÉTETELEI16. A KOMMUNIKÁCIÓ DINAMIKAI ALAPELVEI17. A KOMMUNIKÁCIÓ TOVÁBBI JELLEMZŐI18. A KOMMUNIKÁCIÓS JELENSÉG ISMÉRVEI19. A KÉTSZEMÉLYES KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS MODELL A SZEMPONTJÁBÓL20. A KOMMUNIKÁCIÓ FUNKCIÓI21. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁSB) A nem verbális viselkedés eredetének a vizsgálata22. AZ EMBERI ARCKIFEJEZÉSEK BIOLÓGIÁJA23. AZ EVOLÚCIÓS MAGYARÁZAT24. A BELSŐ KÓDRENDSZERŰ CSOPORTOK VIZSGÁLATA (EKMAN, FRIESEN)Kérdések3. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁSAI. A kommunikációkutatás interdiszciplináris kapcsolataiAz emberi kommunikáció pragmatikája25. A KOMMUNIKÁCIÓS ELMÉLETEK HÉT TRADÍCIÓJA26. AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁSI MÓDSZEREIRŐL27. A KOMMUNIKÁCIÓ FILO- ÉS ONTOGENEZISÉNEK VIZS-GÁLATA28. A NYELV ÉS A BESZÉD LÉLEKTANA29. A JEL- ÉS GESZTUSBESZÉD LEÍRÁSA ÉS VIZSGÁLATA30. AZ ÉRZELMEK ÉS INDULATOK KIFEJEZÉSÉT KUTATÓ IRÁNYZATOK31. A PSZICHOANALÍZIS ADALÉKAI A KOMMUNUIKÁCIÓ KUTATÁSÁHOZ32. A MEGISMERÉSI FOLYAMATOK ÉS A KOGNITÍV PSZI-CHOLÓGIA33. A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLET KUTATÁSÁNAK 4 CSOPORTJA GRIFFIN ALAPJÁN (OLVASMÁNY)Kérdések4. A KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐ-SÉGEI34. A KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK CSOPORTOSÍTÁSI LEHE-TŐSÉGEI (Táblázat)35. 1. TRANZAKCIÓS KOMMUNIKÁCIÓS MODELLEK36. 2. AZ INTERAKCIÓS MODELLEK37. 3. A KULTIVÁCIÓS ISKOLA38. 4. A PARTICIPÁCIÓS ISKOLA39. 5. A RITUÁLIS MODELL - CAREY JAMES W. 199240. A FOLYAMAT ÉS A SZEMIOTIKAI ISKOLA41. A LEGJELENTŐSEBB KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK ÉS MODELLEKKérdések5. LECKE. AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI MODELLEKI. Interdiszciplináris (személyközi és telekommunikációs) aspektusok42. ARISZTOTELÉSZ RETORIKAI FELFOGÁSA43. SHANNON-WEAVER MODELLJE - A HÍRADÁSTECHNI-KAI MODELL (1947)44. RUESCH AND BATESON, - FUNCIONÁLIS (KÚP) MO-DELL (1951)45. NEWCOMB - A TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓS MODELL (1953)46. SCHRAMM ÉS OSGOOD MODELLJEI (1954 -1961)47. JACOBSON - A NYELVI MODELL (1960)48. BERLO - INTERPERSZONÁLIS TRANZAKCIÓS S-M-C-R MODELL (1960)49. DANCE - A SPIRÁL MODELL (1967)50. WATZLAWICK, BEAVIN, JACKSON MODELLJE (1967)51. BECKER MOZAIK MODELLJE (1968)52. BARNLUND TRANZAKCIÓS MODELLJE (1970)53. HORÁNYI - A KOMMUNIKÁCIÓS CSELEKVÉS MODELLJE (1975)54. ROBERTS - BARKER - A SZEMÉLYEN BELÜLI KOMMU-NIKÁCIÓS MODELLJE (1987)55. J. WHEATLEY - FRAKTAL MODELLJE (1992)Kérdések6. LECKE. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS MODELLEKI. A kommunikáció tömegkommunikációs modelljeiről56. LASSWELL TRANSMISSzIÓS MODELLJE (1948)57. WHITE - KAPUŐR VIZSGÁLATAI (1950)58. SCHRAMM, W. - TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS MODELLJE (1954)59. KATZ ÉS LAZARSFELD KÉTLÉPCSŐS MODELLJE (1955)60. GERBNER, G. KOMMUNIKÁCIÓS MODELLJE (1956)61. WESTLEY ÉS MACLEAN - TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ MO-DELL (1957)62. MALETZKE - A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ MODELLJE (1963)63. HIEBER, UNGURAIT ÉS BOHN - A TÖMEGKOMMUNI-KÁCIÓ KONCENTRIKUS KÖR MODELLJE (1974)64. MOLOTCH ÉS LESTER - ÖSSZEVONT TÖMEGKOMMU-NIKÁCIÓS MODELL (1974)65. A TÖMEGKOMMUNKÁCIS MODELLEK ÖSSZEFOGLALÁSAKérdésekKérdések
Vissza Tovább

1.   A jel- és gesztusbeszéd leírása és vizsgálata

 

    A jel- és gesztusbeszéd leírása és vizsgálata, azaz egyezményes (kódolt) jelekből álló kifejezésformák már korábban is felkeltették  a pszichológusok érdeklődését. W. Wundt Völkerpsychologie-jében, „a nyelvről és a beszédről szóló kötetben sok adatot találunk a különböző népek jelzésértékű gesztusairól, például a nápolyiak jelbeszédéről, a süketnémák jeleiről vagy azokról a mozdulatokról, amelyek segítségével a kikötőkben vagy határvidékeken a különböző nyelvű emberek megértik egymást”.[1].A jel- és gesztusbeszédek megfigyelése, leírása. Ugyancsak W. Wundt tesz először említést a különböző népek jelzés értékű gesztusairól (pl. a nápolyiak jelbeszédéről, hegyi emberek és kikötői munkások mozdulatainak jelentéséről)

    A nem-verbális kommunikáció irodalmában az ideggyógyász "Macdonald Critchley[2] munkái mind a mai napig a fogalmilag legvilágosabb és filozófiailag is leginkább mélyenszántó kísérletek közé tartoznak. Ahogyan Critchley írta: „A taglejtések hangtalan panorámája az emberi környezet mindenütt jelenlévő, s éppen ezért gyakran észrevétlenül maradó összetevője.”

 

Az  elégedettség jelzése kézdörzsöléssel

Az állásponthoz való ragaszkodás, nyomatékosítás a

 tenyérre nyomott ujjal történik.

A kitűnő jelzése a hüvelyk és mutató ujj karikára

 formázásával történik, miközben a többi ujj  közel a vízszintes irányba mutat.

A helyeslés jele a hüvelyk és mutató ujj karikára

 formázásával történik, miközben a többi ujj  közel a függőleges irányba mutat.

         

    A gesztusok és a jelek univerzális jelentősége azonban ekkor még nem vált világossá. A magatartáskutatás (behaviourizmus) kialakulása és elterjedéseként előtérbe került az egyén megnyilvánulásainak keresése a jelzésekben és gesztusokban. A behaviorizmus – mely a  személyiség, az egyén megnyilvánulásait kereste a jelzésekben és a gesztusokban – kialakulása majd elterjedése fokozta az érdeklődést a jelzések és a gesztusok kutatása iránt. Efron New Yorkban a különböző bevándorló csoportokat hasonlított össze a járás tekintetében, és leírta különböző nemzetiségek járási jellegzetességeit.[3] A legtöbb vázlatrajz alatt magyarázat szerepel. A New York-i, Lower East Side zsidó negyed lakója. Figyeljük meg a korlátozott sugarú könyökből kiinduló gesztikuláló mozdulatokat illetve a kéz által leírt alakzatokat.

 

Gyakori jelzések ujjakkal Efron mozdulat leírásai

A New York-i, Lower East Side zsidó negyed lakója. Figyeljük meg a korlátozott sugarú könyökből kiinduló gesztikuláló mozdulatokat illetve a kéz által leírt alakzatokat.

 

 

 

 

    A behaviouristák által alkotott modellt a kibernetika „fekete doboz” elvében újra fogalmazta. Ennek lényege az, hogy a vizsgálandó szervezet a „doboz” tartalmát az ingerekre adott válaszok alapján próbálja megismerni.

 

A törzsanyagot kiegészítő források URL:

http://www.comp.leeds.ac.uk/dch/interaction.htm

A magyar gesztuskutatás sokat ígérően indult. A 19. századi, 20. század eleji magyar nyelvészek és néprajzkutatók számára a jelnyelvek vizsgálata még fontos kutatási területnek számított. Elég, ha itt csak Herman Ottóra utalunk, aki a balatoni halászok jeladását írta le Tihany szirtfokáról, a kéz és a szám művelődéstörténetével, sőt még a harangok szavának jelentésével is foglalkozott.

 

[1] Buda i.m.

[2] Idézi: Nyíri Kristóf:  Bevezetés a kommunikációfilozófiába.  Virtuális stúdiumvázlat.  A The Language of Gesture c. könyve (London: Arnold, 1939), valamint Aphasiology and Other Aspects of Language c. gyűjteményes kötete (London: Edward Arnold, 1970), utóbbiban különösen az 1939-es publikációra alapozó, "Kinesics; Gestural and Mimic Language: An Aspect of Non-Verbal Communication" c. tanulmány alapján. URL: http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/bevkm_long.htm

[3] Efron, David: (Gesture and Environment, New York, King's Crown, 1941, újranyomtatva 1972. Gesture, Race and Culture, The Hague: Mouton), idézi Nyíri.

Vissza Tovább