KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET - KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEKELŐSZÓTARTALMI ÁTTEKINTÉSI. BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETÉBE1. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSEIA) A kommunikáció korszakai és fogalma1. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK MEGKÖZELÍTÉSE2. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE - A PALO ALTO-I ISKOLA3. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE KÜLÖNBÖZŐ TUDOMÁNYÁGAKBAN4. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ÉRZÉKELÉS5. A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA - BUDA BÉLA SZERINT6. A KÖZLÉSI FOLYAMATOK KIMENETELE, VÁLTOZATAI7. A RICHARDS-FÉLE KOMMUNIKÁCIÓS MODELLEK8. AZ INTERAKCIÓ ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ9. BARNLUND POSZTULÁTUMAI A KOMMUNIKÁCIÓRÓL10. A MÉDIÁLIS, KÖZVETETT - KÖZVETÍTETT KOMMUNIKÁ-CIÓ11. A MÉDIAKOMMUNIKÁCIÓ JELENSÉGE ÉS VÁLTOZATAI12. A MÉDIAKONVERGENCIA JELENSÉGEKérdések2. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA, JELLEMZŐI, ALAP-TÉTELEI13. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓELMÉLET FOGA-LOMRENDSZERE14. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMATOK OSZTÁLYOZÁSA15. A PALO ALTO-I ISKOLA ALAPTÉTETELEI16. A KOMMUNIKÁCIÓ DINAMIKAI ALAPELVEI17. A KOMMUNIKÁCIÓ TOVÁBBI JELLEMZŐI18. A KOMMUNIKÁCIÓS JELENSÉG ISMÉRVEI19. A KÉTSZEMÉLYES KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS MODELL A SZEMPONTJÁBÓL20. A KOMMUNIKÁCIÓ FUNKCIÓI21. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁSB) A nem verbális viselkedés eredetének a vizsgálata22. AZ EMBERI ARCKIFEJEZÉSEK BIOLÓGIÁJA23. AZ EVOLÚCIÓS MAGYARÁZAT24. A BELSŐ KÓDRENDSZERŰ CSOPORTOK VIZSGÁLATA (EKMAN, FRIESEN)Kérdések3. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁSAI. A kommunikációkutatás interdiszciplináris kapcsolataiAz emberi kommunikáció pragmatikája25. A KOMMUNIKÁCIÓS ELMÉLETEK HÉT TRADÍCIÓJA26. AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁSI MÓDSZEREIRŐL27. A KOMMUNIKÁCIÓ FILO- ÉS ONTOGENEZISÉNEK VIZS-GÁLATA28. A NYELV ÉS A BESZÉD LÉLEKTANA29. A JEL- ÉS GESZTUSBESZÉD LEÍRÁSA ÉS VIZSGÁLATA30. AZ ÉRZELMEK ÉS INDULATOK KIFEJEZÉSÉT KUTATÓ IRÁNYZATOK31. A PSZICHOANALÍZIS ADALÉKAI A KOMMUNUIKÁCIÓ KUTATÁSÁHOZ32. A MEGISMERÉSI FOLYAMATOK ÉS A KOGNITÍV PSZI-CHOLÓGIA33. A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLET KUTATÁSÁNAK 4 CSOPORTJA GRIFFIN ALAPJÁN (OLVASMÁNY)Kérdések4. A KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐ-SÉGEI34. A KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK CSOPORTOSÍTÁSI LEHE-TŐSÉGEI (Táblázat)35. 1. TRANZAKCIÓS KOMMUNIKÁCIÓS MODELLEK36. 2. AZ INTERAKCIÓS MODELLEK37. 3. A KULTIVÁCIÓS ISKOLA38. 4. A PARTICIPÁCIÓS ISKOLA39. 5. A RITUÁLIS MODELL - CAREY JAMES W. 199240. A FOLYAMAT ÉS A SZEMIOTIKAI ISKOLA41. A LEGJELENTŐSEBB KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK ÉS MODELLEKKérdések5. LECKE. AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI MODELLEKI. Interdiszciplináris (személyközi és telekommunikációs) aspektusok42. ARISZTOTELÉSZ RETORIKAI FELFOGÁSA43. SHANNON-WEAVER MODELLJE - A HÍRADÁSTECHNI-KAI MODELL (1947)44. RUESCH AND BATESON, - FUNCIONÁLIS (KÚP) MO-DELL (1951)45. NEWCOMB - A TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓS MODELL (1953)46. SCHRAMM ÉS OSGOOD MODELLJEI (1954 -1961)47. JACOBSON - A NYELVI MODELL (1960)48. BERLO - INTERPERSZONÁLIS TRANZAKCIÓS S-M-C-R MODELL (1960)49. DANCE - A SPIRÁL MODELL (1967)50. WATZLAWICK, BEAVIN, JACKSON MODELLJE (1967)51. BECKER MOZAIK MODELLJE (1968)52. BARNLUND TRANZAKCIÓS MODELLJE (1970)53. HORÁNYI - A KOMMUNIKÁCIÓS CSELEKVÉS MODELLJE (1975)54. ROBERTS - BARKER - A SZEMÉLYEN BELÜLI KOMMU-NIKÁCIÓS MODELLJE (1987)55. J. WHEATLEY - FRAKTAL MODELLJE (1992)Kérdések6. LECKE. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS MODELLEKI. A kommunikáció tömegkommunikációs modelljeiről56. LASSWELL TRANSMISSzIÓS MODELLJE (1948)57. WHITE - KAPUŐR VIZSGÁLATAI (1950)58. SCHRAMM, W. - TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS MODELLJE (1954)59. KATZ ÉS LAZARSFELD KÉTLÉPCSŐS MODELLJE (1955)60. GERBNER, G. KOMMUNIKÁCIÓS MODELLJE (1956)61. WESTLEY ÉS MACLEAN - TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ MO-DELL (1957)62. MALETZKE - A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ MODELLJE (1963)63. HIEBER, UNGURAIT ÉS BOHN - A TÖMEGKOMMUNI-KÁCIÓ KONCENTRIKUS KÖR MODELLJE (1974)64. MOLOTCH ÉS LESTER - ÖSSZEVONT TÖMEGKOMMU-NIKÁCIÓS MODELL (1974)65. A TÖMEGKOMMUNKÁCIS MODELLEK ÖSSZEFOGLALÁSAKérdésekKérdések
Vissza Tovább

C) A kommunikációs kutatás folyamat és a szemiotikai irányzatai

1.    A folyamat és a szemiotikai iskola

    A kommunikációkutatásban az önállósodást követően két irányzat alakult ki: a folyamat (transzmissziós) iskola – a kommunikációt üzenetátadásként felfogó – és a szemiotikai[1] a kommunikációt a jelentések kialakulásaként és cseréjeként – értelmező iskola, a vizsgálat eszközeit a szemantikából veszi. Művészeti, nyelvészeti indíttatású kommunikáció kutatásokat folytat, illetve a produktumok állnak a vizsgálódás középpontjában.

    A célok vonatkozásában megállapítható, hogy a folyamat iskola a kommunikációs aktusok, a szemiotikai pedig a szöveg és kultúra kapcsolatának vizsgálatával foglalkozott.

A folyamat iskola a kommunikáció fogalmát olyan társadalmi interakcióként fogta fel, melynek során valaki kapcsolatot létesít valaki mással, e közben befolyásolja a másik viselkedését, attitűdjét, érzelmi reakcióját. Az üzenetet a kommunikációs folyamat tartalmaként kezeli. Azt kutatja, hogy az üzenet küldője és befogadója hogyan kódol és dekódol, valamint hogy az átadók hogyan használják a csatornákat és a kommunikáció médiumait (hatékonyság, pontosság). A kommunikációs folyamatban előtérbe kerül a befolyásolás. Ha a kívánt hatás nem az elvártnak megfelelő, akkor kommunikációs zavarról beszél. Vizsgálódási körébe tartozik, hogy a társadalomban a tudományokon belüli kommunikáció kutatás (pszichológia, szociológia).

    A szemiotikai iskola szerint is társadalmi interakció, a kommunikáció, az az globális folyamat, jelenség, mely során az egyén bizonyos kultúra, társadalom tagjává válik. Az üzenetet olyan jelképződményként fogja fel, amely a befogadóval folytatott interakció során jelentést hoz létre. Az üzenet továbbítójának jelentősége háttérbe szorul, a hangsúly magán a szövegen és annak olvasatán van. Miközben az olvasó a szöveggel kapcsolatba kerül, és a szöveget alkotó jelek és kódok értelmezésében saját kulturális tapasztalatait használja fel. Azt vizsgálja, hogy az üzenetek és a szövegek milyen jelentésértelmezést váltanak ki, hogyan hatnak szemantikailag a befogadóra. Művészeti, nyelvészeti indíttatású kommunikáció kutatásokat folytat.

Üzenetek és jelentések a szemiotikai iskola alapján

 

    Az üzenet nem egyenlő azzal, hogy egy A személy üzenetet küld B személynek, hanem egy strukturált kapcsolatrendszer egyik eleme a külső valóság és a szöveg alkotója vagy olvasója mellett. A szöveg alkotása és olvasása párhuzamos folyamat, hiszen azonos helyet foglalnak el ebben a strukturált kapcsolatrendszerben. E struktúra modelljét egy háromszögben szokás ábrázolni, amelyben a nyilak a folytonos interakciót fejezik ki, a struktúra pedig egy dinamikusan működő gyakorlatot takar.[2]

A Wikipédia, a szabad lexikon oldalain a következőket olvashatjuk.

    A szemiotika a jelek és a jelrendszerek tudománya. Ebbe beletartozik a megértés, a jövőre vonatkozó állítások (predikció) és a jelentés: annak a folyamata, hogy miként jutunk el a jelentéshez, hogyan fogalmazzuk meg a jövőre vonatkozó gondolatainkat, és fogjuk fel, értjük meg a világot. A jelek általános elméleteit is szemiotikának nevezzük. A szemiotikusok felfogása szerint a jelek egy nagyobb rendszerben kapnak jelentést. Egy nyelv szavainak és kifejezéseinek például egy adott nyelvben van jelentése, és csak azért van jelentésük, mert az adott nyelv szerkezetében bizonyos rendeltetésük, használati szabályuk van. A szemiotika előfutárai Platón, Arisztotelész és John Locke, megalapítója Charles Sanders Peirce („a szemiotika atyja”).

A törzsanyagot kiegészítő források. URL: http://hu.wikipedia.org/wiki/Szemiotika

 



[1] Szemiotika: olyan tudományág, amely egyaránt foglalkozik a különféle (nyelvi, vizuális, akusztikai stb.) jelrendszerekkel, valamint bármely komplexitású jelkonfigurációk előállításával és befogadásával, kutatva azok szintaktikai (szintaxis), szemantikai (szemantika) és pragmatikai (pragmatika) aspektusait.

Szemantika: a szemiotikának az az ága, amely a jelek és a jelölt tárgyak, illetve a jelek és a jelentés közötti viszonyokat tanulmányozza.

[2] Róka Jolán: Kommunikációtan. Fejezetek a kommunikáció elméletéből és gyakorlatából. Századvég Kiadó, Budapest, 2002. p.13.

Vissza Tovább