KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET - KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEKELŐSZÓTARTALMI ÁTTEKINTÉSI. BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETÉBE1. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSEIA) A kommunikáció korszakai és fogalma1. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK MEGKÖZELÍTÉSE2. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE - A PALO ALTO-I ISKOLA3. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE KÜLÖNBÖZŐ TUDOMÁNYÁGAKBAN4. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ÉRZÉKELÉS5. A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA - BUDA BÉLA SZERINT6. A KÖZLÉSI FOLYAMATOK KIMENETELE, VÁLTOZATAI7. A RICHARDS-FÉLE KOMMUNIKÁCIÓS MODELLEK8. AZ INTERAKCIÓ ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ9. BARNLUND POSZTULÁTUMAI A KOMMUNIKÁCIÓRÓL10. A MÉDIÁLIS, KÖZVETETT - KÖZVETÍTETT KOMMUNIKÁ-CIÓ11. A MÉDIAKOMMUNIKÁCIÓ JELENSÉGE ÉS VÁLTOZATAI12. A MÉDIAKONVERGENCIA JELENSÉGEKérdések2. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA, JELLEMZŐI, ALAP-TÉTELEI13. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓELMÉLET FOGA-LOMRENDSZERE14. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMATOK OSZTÁLYOZÁSA15. A PALO ALTO-I ISKOLA ALAPTÉTETELEI16. A KOMMUNIKÁCIÓ DINAMIKAI ALAPELVEI17. A KOMMUNIKÁCIÓ TOVÁBBI JELLEMZŐI18. A KOMMUNIKÁCIÓS JELENSÉG ISMÉRVEI19. A KÉTSZEMÉLYES KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS MODELL A SZEMPONTJÁBÓL20. A KOMMUNIKÁCIÓ FUNKCIÓI21. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁSB) A nem verbális viselkedés eredetének a vizsgálata22. AZ EMBERI ARCKIFEJEZÉSEK BIOLÓGIÁJA23. AZ EVOLÚCIÓS MAGYARÁZAT24. A BELSŐ KÓDRENDSZERŰ CSOPORTOK VIZSGÁLATA (EKMAN, FRIESEN)Kérdések3. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁSAI. A kommunikációkutatás interdiszciplináris kapcsolataiAz emberi kommunikáció pragmatikája25. A KOMMUNIKÁCIÓS ELMÉLETEK HÉT TRADÍCIÓJA26. AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁSI MÓDSZEREIRŐL27. A KOMMUNIKÁCIÓ FILO- ÉS ONTOGENEZISÉNEK VIZS-GÁLATA28. A NYELV ÉS A BESZÉD LÉLEKTANA29. A JEL- ÉS GESZTUSBESZÉD LEÍRÁSA ÉS VIZSGÁLATA30. AZ ÉRZELMEK ÉS INDULATOK KIFEJEZÉSÉT KUTATÓ IRÁNYZATOK31. A PSZICHOANALÍZIS ADALÉKAI A KOMMUNUIKÁCIÓ KUTATÁSÁHOZ32. A MEGISMERÉSI FOLYAMATOK ÉS A KOGNITÍV PSZI-CHOLÓGIA33. A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLET KUTATÁSÁNAK 4 CSOPORTJA GRIFFIN ALAPJÁN (OLVASMÁNY)Kérdések4. A KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐ-SÉGEI34. A KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK CSOPORTOSÍTÁSI LEHE-TŐSÉGEI (Táblázat)35. 1. TRANZAKCIÓS KOMMUNIKÁCIÓS MODELLEK36. 2. AZ INTERAKCIÓS MODELLEK37. 3. A KULTIVÁCIÓS ISKOLA38. 4. A PARTICIPÁCIÓS ISKOLA39. 5. A RITUÁLIS MODELL - CAREY JAMES W. 199240. A FOLYAMAT ÉS A SZEMIOTIKAI ISKOLA41. A LEGJELENTŐSEBB KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK ÉS MODELLEKKérdések5. LECKE. AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI MODELLEKI. Interdiszciplináris (személyközi és telekommunikációs) aspektusok42. ARISZTOTELÉSZ RETORIKAI FELFOGÁSA43. SHANNON-WEAVER MODELLJE - A HÍRADÁSTECHNI-KAI MODELL (1947)44. RUESCH AND BATESON, - FUNCIONÁLIS (KÚP) MO-DELL (1951)45. NEWCOMB - A TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓS MODELL (1953)46. SCHRAMM ÉS OSGOOD MODELLJEI (1954 -1961)47. JACOBSON - A NYELVI MODELL (1960)48. BERLO - INTERPERSZONÁLIS TRANZAKCIÓS S-M-C-R MODELL (1960)49. DANCE - A SPIRÁL MODELL (1967)50. WATZLAWICK, BEAVIN, JACKSON MODELLJE (1967)51. BECKER MOZAIK MODELLJE (1968)52. BARNLUND TRANZAKCIÓS MODELLJE (1970)53. HORÁNYI - A KOMMUNIKÁCIÓS CSELEKVÉS MODELLJE (1975)54. ROBERTS - BARKER - A SZEMÉLYEN BELÜLI KOMMU-NIKÁCIÓS MODELLJE (1987)55. J. WHEATLEY - FRAKTAL MODELLJE (1992)Kérdések6. LECKE. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS MODELLEKI. A kommunikáció tömegkommunikációs modelljeiről56. LASSWELL TRANSMISSzIÓS MODELLJE (1948)57. WHITE - KAPUŐR VIZSGÁLATAI (1950)58. SCHRAMM, W. - TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS MODELLJE (1954)59. KATZ ÉS LAZARSFELD KÉTLÉPCSŐS MODELLJE (1955)60. GERBNER, G. KOMMUNIKÁCIÓS MODELLJE (1956)61. WESTLEY ÉS MACLEAN - TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ MO-DELL (1957)62. MALETZKE - A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ MODELLJE (1963)63. HIEBER, UNGURAIT ÉS BOHN - A TÖMEGKOMMUNI-KÁCIÓ KONCENTRIKUS KÖR MODELLJE (1974)64. MOLOTCH ÉS LESTER - ÖSSZEVONT TÖMEGKOMMU-NIKÁCIÓS MODELL (1974)65. A TÖMEGKOMMUNKÁCIS MODELLEK ÖSSZEFOGLALÁSAKérdésekKérdések
Vissza Tovább

1.   Az evolúciós magyarázat

 

 

A szöveges elméleti részek áttanulmányozása után tekintse meg az alábbi videót!

Darwin: Az érzelmek kifejeződése az embernél és állatoknál.

 

    Darwin a The Expression of the Emotions in Man and Animals (Az érzelmek kifejeződése az embernél és állatoknál 1872) művében az emberi arckifejezések és gesztusok evolúciós gyökereit tárja fel saját megfigyelésekre támaszkodva, – amelyeket gyermekeken, mentálisan retardált betegeken és főemlősökön végzett–. Feltételezése szerint az olyan érzelmek, mint a félelem, harag, szomorúság, öröm – nem csupán kizárólag az emberre jellemző kifejezési formák. Összefüggést talált az emberi érzelmek és az arcizmok összehúzódásai, valamint a kibocsátott hangok között, és úgy vélte, hogy ugyanazok az arcmozdulatok és hangok az állatokban is hasonló érzelmi állapotokat fejeznek ki. Művével megteremtette az etológia, a neurobiológia és a pszichológiai kommunikációelmélet alapjait. Azt a következtetést fogalmazta meg, hogy az evolúció a nem-verbális kommunikáció esetében is folyamatosnak mutatkozik, univerzális jellegűek, a föld minden pontján és veleszületett képességeken alapulnak. (Darwin hipotézisét Paul Ekman és munkatársai a 70-es évektől kezdve meginduló kutatások alátámasztották.)

 

 

 Részletek Darwin könyvéből

 

    „Végül az univerzalitás és veleszületettség hipotéziseinek alátámasztása Darwinnak arra a hipotézisére fordítja figyelmünket, miszerint érzelmeink kifejezését főemlős őseinktől örököltük az evolúció során. Valóban, számos emberi arckifejezéshez és gesztushoz hasonló viselkedési mintázatot találunk az emberszabású főemlősök körében. Az ún. ‘játékos arc’ (relaxed open mouth display) úgy áll elő, hogy a csimpánz a száját kitátja, úgy hogy a felső fogsor fedve van, miközben nevetésszerű szaggatott hangot ad. Gyakran játék, barátságos harapdálás vagy csiklandozás közben mutatják ezt a kifejezést, ami megnyilvánulásában és funkciójában nagyon hasonló a gyerekek jókedvükben és játékos birkózásukban mutatott arcjátékára és hangjára. A főemlősök másik jól ismert mimikája a "vigyor" (silent bared-teeth display), amelynek során az állat szájszegletei hátrahúzódnak és mindkét fogsora jól látszik. Ezt a csimpánzok rendszerint egy domináns fajtársuk jelenlétében adják, félelmükben, egyúttal a másik megnyugtatása és kiengesztelése céljából. Valószínű, hogy az emberi nevetés és a mosoly e két említett motoros minta filogenetikai örökségéből származott, bár számos részletet még nem ismerünk.” [1]

 

A törzsanyagot kiegészítő források URL:

http://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/hidverok/typotex/fajok1.html

 

 

 

 

A csimpánz kifejező mimikája

 

    A csimpánz[2] kifejező mimikájának információtartalmát az ember is könnyen megértheti (noha ez természetes viszonyok között fajtársaknak, fajtestvéreknek címzett szignál).

 

Próbálja meg összepárosítani az  adott érzelemleírásokat az arcon látható kifejezéssel!

 

 

Csimpánzok érzelem-kifejezései

 

    A robotok „arcán” is próbálnak arckifejezéseket  produkálni. Az alábbi  ábrán a  düh, a meglepetés, a félelem, az öröm, a nyugalom, és az érdeklődés érzelemmutatóit  próbálták megalkotni a fejlesztők. A képen Kismet névre keresztelt emberi  tulajdonságokkal is rendelkező robot érzelmei láthatók, melyet a MIT laboratóriumban fejlesztetek ki. Tekintsük meg a videófelvételt az alábbi oldalon.

http://www.ai.mit.edu/projects/kismet/Kismet.QT3-56-7.5f.mov

 

 

 

Robotarcok érzelemmutatói

 

http://www.ai.mit.edu/projects/sociable/images/kismet-geo.jpg

 

mérges meglepődött félelem
boldog nyugodt érdeklődő
fáradt undor szomorúság

 

Az alábbi ábrán próbáljuk meg eltalálni az érzelmeket a robotarcon!

 

 

Robotarcok érzelemmutatói

 

Az  érzelemmutató smile-ok

    A vizuális látványhiányát pótló jelek egész sora használatos a különféle érzelmek kifejezésére, egyes programokon (pl. Yahoo Chat) nem is a begépelt jelek, hanem kis sárga arcocska jelenik meg az illető arckifejezéssel. Az általánosabb használt jelek:

:) vagy :­> – mosoly, öröm. Orr beiktatása itt és másutt - vagy o jellel lehetséges, az érzelmek komolysága a zárójelek vagy más szájjelek sokszorozásával növelhető. Ez a jel használatos a chat-típusú kommunikációban az üdvözlés, a viszontlátás örömének kifejezésére is, akár három sornyi ’)’ elhelyezésével. Internetes közegben elterjedt neve a szmájli – hasonló neve a többi jelnek nincsen.

Az érzelemmutató smile-ok megnevezése.

:( – sírás, szomorúság.

:o – tágra nyílt száj, csodálkozás (itt a fokozás maximum a nagy O alkalmazásával lehetséges)

:D – röhögés (szintén fokozható a D sokszorozásával)

:p vagy :P – kinyújtott nyelv, azaz beeeee! (szintén fokozható)

:/ – elhúzott száj, fanyalgás

:x – nem mondok semmit

Ha a szemeket jelző ’:’ helyére ’;’ vagy ’,’ kerül, az arckifejezés szemhunyorítással is párosul.

Az alábbi ábrán tekintsük át az egyes érzelemmutatókat (smile-okat)!

 

Tekintsük meg ugyanezt dominó esetén

 

 

 

 Az érzelemmutató smile-ok


[1] Bereczkei  Tamás: Az emberi kommunikáció etológiája. In: Béres István - Horányi Özséb (szerk.):Társadalmi kommunikáció. Budapest, Osiris, 2001.

[2] Székely Pál: Állat az állatnak üzen. Biokommunikáció. Natura Kiadó, Budapest, 1986.

Vissza Tovább