1.   Schramm és Osgood modelljei (1954 -1961)

 

    Schramm szerint a kommunikációs folyamatra három tényező van hatással: a kommunikáció forrása, az üzenete, és a célja. A forrás, vagy a küldő lehet egy egyén, egy csoport, vagy egy szervezet. Az üzenet lehet írott, szóbeli, vagy bármilyen más értelmezhető forma, a cél, vagy a befogadó lehet egy egyén, egy csoport, amely meghallgatja az üzenetet, megfigyeli, vagy olvassa, vagy más módon dolgozza fel azt.

 

A törzsanyagot kiegészítő források URL:

http://muextension.missouri.edu/explore/comm/cm0109.htm#process

 

Schramm - Osgood – interperszonális körkörös modellje (1954)

 

    Osgood és Shcramm körkörös modellje a lineáris kommunikációs modellre építkezett úgy, hogy figyelembe vette a kommunikáció kétirányúságát. Ez felfogás kiterjeszti a Shannon és Weaver modellt azáltal, hogy figyelembe vették az átadás – (interpretálás) tolmácsolás folyamatát is. Nem adót és vevőt jelöl, hanem interpretálót, mindkét végponton. [1]

    Összességében az Osgood és Schramm körkörös modell arra tesz kísérletet, hogy helyrehozza ezt a hiányosságot: a modell a kommunikáció körkörös jellegét emeli ki. A résztvevők cserélgetik a forrás/kódoló és a vevő/dekódoló szerepeket.

    Az Osgood és Schramm által kifejlesztett cirkuláris megközelítés éppen ezt a hiányt próbálja pótolni, mivel a kommunikáció körkörösségét emeli ki. A kommunikációs folyamat résztvevői a forrás/bekódolás, illetve a fogadás/üzenetfejtés vagy dekódolás közötti funkciókat cserélik egymás között.

 

 

Schramm - Osgood – interperszonális körkörös modellje

 

A törzsanyagot kiegészítő források URL:

http://www.cultsock.ndirect.co.uk/MUHome/cshtml/index.html

 

A közös jelentést befolyásoló elemek W. Schramm szerint

 

    W. Schramm az üzeneteket alapvetően olyan jeleknek tekinti, amelyek a befogadónak ismerősnek kell, hogy tűnjenek. Azaz minél jobban fedi a küldő tapasztalatainak köre a befogadóét, annál valószínűbb az üzenet hatékonysága. „A forrás tud kódolni, a rendeltetési hely pedig dekódolni, de csak azoknak a tapasztalatoknak alapján, amellyel mindegyikük rendelkezik”[2].

 

 

A közös jelentést befolyásoló elemek W. Schramm szerint

 

    A küldő fél feladata, hogy eljutassa az üzenetet a befogadóhoz. A környezetben lévő zajtényezők azonban gyakran meggátolják az üzenet eljuttatását. A közönség tagjai három ok miatt nem kaphatják meg az üzenetet. Az első a szelektív figyelem, ami miatt minden ingert nem észlelhetnek. A második a szelektív torzítás, vagyis az üzeneteket aszerint ferdítik, hogy mit szeretnének hallani. A harmadik a szelektív emlékezet, vagyis a célba ért üzenetek kis töredéke raktározódik el csak hosszú ideig az emlékezetben.

---