David Berlo Standard elemeket [Source (Forrás) – Message (Üzenet) – Channel (Csatorna) – Receiver (Vevő)] alkalmazó modellje D. Berlo, Sahnnon és Weaver transzmissziós modelljéből, valamint Osgood és Shramm körkörös modelljéből vett át fogalmakat, és megalkotta saját négyrészes modelljét, mely leírja, hogy hogyan kódolják a beszélők és írók az üzenetet, melyet a hallgatók és olvasók dekódolnak.
BERLO standard elemeket alkalmazó modellje
[Source (Forrás) – Message (Üzenet) – Channel (Csatorna) – Receiver (Vevő)]
Akárcsak a standard transzmissziós modellek, Berlo S-M-C-R modellje is standard elemeket tartalmaz. Ami mégis újdonság a modelljében, az a vizsgálódás, melynek tárgyai a Forrás és a Vevő közti kapcsolat és a bennük rejlő tényezők, melyek befolyásolják az üzenet hitelességét vételkor. Hogy az üzenet minél hitelesebb legyen, a Forrás és a Vevő kommunikációs képességeinek is magas szinten kell állnia:
Hiába magas egy adott Forrás kommunikációs szintje, ha a Vevő nincs ugyanezen a szinten. Ezért nem mondhatjuk meg előre a kommunikáció sikerességét csupán az egyik képességei alapján. Berlo (1960) szerint 5 kommunikációs képesség létezik:
két kódolási képesség: beszéd, írás
két dekódolási képesség: hallás, olvasás
az ötödik megléte pedig kritikus jelentőségű mind a kódolás mind pedig a dekódolás szempontjából: gondolkodás vagy érvelés
A kódoló kommunikációs képessége befolyásolja a kommunikáció pontosságát két módon:
Befolyásolja az ember saját képességét arra, hogy elemezze saját szándékát és céljait, a képességet, hogy mondjon valamit amikor kommunikál.
atással van arra, hogy úgy kódoljuk az üzenetet, hogy az azt jelentse amit szeretnénk.
A kommunikáció számos képességet igényel, mint például
Ismerni és használni kell a kód nyelvtanát.
Bő szókinccsel kell rendelkezni és használni is kell azt.
Ismerni kell és be kell tartani a szabályokat.
A kód használatát a hallgatósághoz kell igazítani.
Berlo – a kommunikációs készség mellett – négy faktort hangsúlyozott (tudásszint szociális helyzet, kultúra, és attitűd). Ezzel együtt még a transzmissziós modell keretein belül marad, azonban ez a modell mégis sokkal összetettebb és több finom részlettel bír a kommunikáció folyamatát illetően. Sokban emlékeztet az „európai” szemiotikai hagyományokra.
A törzsanyagot kiegészítő források URL:
http://www.cultsock.ndirect.co.uk/MUHome/cshtml/index.html