A kommunikáció, akárcsak legfőbb eszköze, a nyelv, az emberi társadalommal egyidős, ugyanakkor az is elmondható, hogy az emberi társadalom egyidős a kommunikációval.
A kommunikációs tevékenység lényege a tájékoztatás, az információcsere és a visszacsatolás. Az információ az anyagi világ szervezőjeként fogható fel a kommunikáció – melyben szintén információ áramlás van – társadalmat alkotó, szervező és összetartó, a társadalmi tevékenységek vezérlő mechanizmusa. (A kommunikáció fogalmának további értelmezéseit az elméleti alapok c. fejezetben tárgyaljuk.)
A kommunikációs jelenséget két szempontból közelíthetjük meg: az egyik a tartalmi szempont (a mondanivaló jelentése, értelme), a másik a kommunikáló személyek közötti viszony – a szociálpszichológiai szempont–, mely azt fejezi ki hogy milyen a beszédpartnerhez fűződő viszony, azaz a kijelentés értelmét színezi.
|
|
A kommunikáció kifejezés meghatározása nyomtatott szótárban |
A kommunikáció kifejezés meghatározása elektronikus szótárban |
A kommunikáció kapcsán mindig csak a jelközlés vagy jelváltás érdekes, tehát a kommunikáció meghatározott csatornáinak működése, hol, mint ezt látni fogjuk, mindenféle cselekvésnek és magatartásmódnak lehet kommunikációs aspektusa, egyéb szempontok mellett. Buda Béla[1] interpretációjában a Palo Alto-i csoport képviselői is Bateson és munkatársai (Watzlawick-Beavin)[2] –szerint mindaz, amit a szociálpszichológia az interakció (kölcsönhatás) fogalmában fejezi ki lényegében kommunikáció.
|
||
Az interperszonális kommunikáció |
Beszélgető emberek sziluettje |
Két arc, mely a személyközi kommunikációt illusztrálja |
A szakirodalomban ezt egyaránt nevezik formális iskolának, és interperszonális kommunikációelméletnek. Buda ezt a felfogást nem fogadja el mert „az interakció fogalmának szinte szükségszerű tartozéka a kölcsönhatás, a megfelelő viszontválasz. Az interakció továbbá magában foglal mindenféle cselekvéses megnyilvánulást, nemcsak a kommunikációs csatornák működését.”
A jegyzet e gondolat jegyében elsősorban a kommunikáció fogalom rendszerével, történeti aspektusaival, a kommunikációs rendszerekkel, és a közvetlen emberi kommunikációval foglalkozik. Az eszközök általi közvetett mediális közlési formákkal érintőlegesen foglakozunk.
Az eszközök általi közvetett mediális közlési formák