A kommunikáció modellezése (absztrakt, vizuális ) formában történő modellezése a 20 század közepére tehető. A modellek rendszerezést több szerző más- és másféleképpen tette, meg. Az elméletek között számos szintetizálás létezik Hartley, Mortensen, Gerbner, Griffin.
Az alábbiakban tekintsük át a humán kommunikáció tanulmányozásának Mortensen-féle [1] szempontjai!
1. Klasszikus kommunikációs modell (Arisztotelész retorikai modellje, proof lenyomat, bizonyítási modellje)
2. Korai lineáris modellek: Shannon Weaver – matematikai- hírközlési modell, Berlo S-M-C-R modellje, Schramm interaktív modellje
3. Non-lineáris modellek: Dance helikális, Westley és MacLean conceptuális, valamint Becker mosaic modellje (1968)
4. Multidimenzionális modellek: Ruesch és Bateson (1951) funkcionális, valamint Barnlund (1951) tranzakciós modellje
5. További sugalmazott modellek: a szisztematikus, a Brown – féle holografikus (retorikai), a Mandelbrot féle fractal rendszernélküli (szabálytalan) modell
A törzsanyagot kiegészítő források URL:
http://www.shkaminski.com/Classes/Handouts/Communication%20Models.htm
[1] Mortensen, C. David: Communication: The Study of Human Communication New York, McGraw-Hill Book Co., 1972, Chapter 2, “Communication Models. ”URL: http://www.shkaminski.com/Classes/Handouts/Communication%20Models.htm