KOMMUNIKÁCIÓELMÉLET - KOMMUNIKÁCIÓS ISMERETEKELŐSZÓTARTALMI ÁTTEKINTÉSI. BEVEZETÉS A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETÉBE1. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSEIA) A kommunikáció korszakai és fogalma1. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK MEGKÖZELÍTÉSE2. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE - A PALO ALTO-I ISKOLA3. A KOMMUNIKÁCIÓ FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSE KÜLÖNBÖZŐ TUDOMÁNYÁGAKBAN4. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS ÉRZÉKELÉS5. A KOMMUNIKÁCIÓ MEGHATÁROZÁSA - BUDA BÉLA SZERINT6. A KÖZLÉSI FOLYAMATOK KIMENETELE, VÁLTOZATAI7. A RICHARDS-FÉLE KOMMUNIKÁCIÓS MODELLEK8. AZ INTERAKCIÓ ÉS A KOMMUNIKÁCIÓ9. BARNLUND POSZTULÁTUMAI A KOMMUNIKÁCIÓRÓL10. A MÉDIÁLIS, KÖZVETETT - KÖZVETÍTETT KOMMUNIKÁ-CIÓ11. A MÉDIAKOMMUNIKÁCIÓ JELENSÉGE ÉS VÁLTOZATAI12. A MÉDIAKONVERGENCIA JELENSÉGEKérdések2. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ FOLYAMATA, JELLEMZŐI, ALAP-TÉTELEI13. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓELMÉLET FOGA-LOMRENDSZERE14. A KOMMUNIKÁCIÓS FOLYAMATOK OSZTÁLYOZÁSA15. A PALO ALTO-I ISKOLA ALAPTÉTETELEI16. A KOMMUNIKÁCIÓ DINAMIKAI ALAPELVEI17. A KOMMUNIKÁCIÓ TOVÁBBI JELLEMZŐI18. A KOMMUNIKÁCIÓS JELENSÉG ISMÉRVEI19. A KÉTSZEMÉLYES KOMMUNIKÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS MODELL A SZEMPONTJÁBÓL20. A KOMMUNIKÁCIÓ FUNKCIÓI21. A KOMMUNIKÁCIÓ ÉS AZ INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁSB) A nem verbális viselkedés eredetének a vizsgálata22. AZ EMBERI ARCKIFEJEZÉSEK BIOLÓGIÁJA23. AZ EVOLÚCIÓS MAGYARÁZAT24. A BELSŐ KÓDRENDSZERŰ CSOPORTOK VIZSGÁLATA (EKMAN, FRIESEN)Kérdések3. LECKE A KOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁSAI. A kommunikációkutatás interdiszciplináris kapcsolataiAz emberi kommunikáció pragmatikája25. A KOMMUNIKÁCIÓS ELMÉLETEK HÉT TRADÍCIÓJA26. AZ EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ KUTATÁSI MÓDSZEREIRŐL27. A KOMMUNIKÁCIÓ FILO- ÉS ONTOGENEZISÉNEK VIZS-GÁLATA28. A NYELV ÉS A BESZÉD LÉLEKTANA29. A JEL- ÉS GESZTUSBESZÉD LEÍRÁSA ÉS VIZSGÁLATA30. AZ ÉRZELMEK ÉS INDULATOK KIFEJEZÉSÉT KUTATÓ IRÁNYZATOK31. A PSZICHOANALÍZIS ADALÉKAI A KOMMUNUIKÁCIÓ KUTATÁSÁHOZ32. A MEGISMERÉSI FOLYAMATOK ÉS A KOGNITÍV PSZI-CHOLÓGIA33. A KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLET KUTATÁSÁNAK 4 CSOPORTJA GRIFFIN ALAPJÁN (OLVASMÁNY)Kérdések4. A KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK CSOPORTOSÍTÁSI LEHETŐ-SÉGEI34. A KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK CSOPORTOSÍTÁSI LEHE-TŐSÉGEI (Táblázat)35. 1. TRANZAKCIÓS KOMMUNIKÁCIÓS MODELLEK36. 2. AZ INTERAKCIÓS MODELLEK37. 3. A KULTIVÁCIÓS ISKOLA38. 4. A PARTICIPÁCIÓS ISKOLA39. 5. A RITUÁLIS MODELL - CAREY JAMES W. 199240. A FOLYAMAT ÉS A SZEMIOTIKAI ISKOLA41. A LEGJELENTŐSEBB KOMMUNIKÁCIÓS ISKOLÁK ÉS MODELLEKKérdések5. LECKE. AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZEMÉLYKÖZI MODELLEKI. Interdiszciplináris (személyközi és telekommunikációs) aspektusok42. ARISZTOTELÉSZ RETORIKAI FELFOGÁSA43. SHANNON-WEAVER MODELLJE - A HÍRADÁSTECHNI-KAI MODELL (1947)44. RUESCH AND BATESON, - FUNCIONÁLIS (KÚP) MO-DELL (1951)45. NEWCOMB - A TÁRSADALMI KOMMUNIKÁCIÓS MODELL (1953)46. SCHRAMM ÉS OSGOOD MODELLJEI (1954 -1961)47. JACOBSON - A NYELVI MODELL (1960)48. BERLO - INTERPERSZONÁLIS TRANZAKCIÓS S-M-C-R MODELL (1960)49. DANCE - A SPIRÁL MODELL (1967)50. WATZLAWICK, BEAVIN, JACKSON MODELLJE (1967)51. BECKER MOZAIK MODELLJE (1968)52. BARNLUND TRANZAKCIÓS MODELLJE (1970)53. HORÁNYI - A KOMMUNIKÁCIÓS CSELEKVÉS MODELLJE (1975)54. ROBERTS - BARKER - A SZEMÉLYEN BELÜLI KOMMU-NIKÁCIÓS MODELLJE (1987)55. J. WHEATLEY - FRAKTAL MODELLJE (1992)Kérdések6. LECKE. A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS MODELLEKI. A kommunikáció tömegkommunikációs modelljeiről56. LASSWELL TRANSMISSzIÓS MODELLJE (1948)57. WHITE - KAPUŐR VIZSGÁLATAI (1950)58. SCHRAMM, W. - TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓS MODELLJE (1954)59. KATZ ÉS LAZARSFELD KÉTLÉPCSŐS MODELLJE (1955)60. GERBNER, G. KOMMUNIKÁCIÓS MODELLJE (1956)61. WESTLEY ÉS MACLEAN - TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ MO-DELL (1957)62. MALETZKE - A TÖMEGKOMMUNIKÁCIÓ MODELLJE (1963)63. HIEBER, UNGURAIT ÉS BOHN - A TÖMEGKOMMUNI-KÁCIÓ KONCENTRIKUS KÖR MODELLJE (1974)64. MOLOTCH ÉS LESTER - ÖSSZEVONT TÖMEGKOMMU-NIKÁCIÓS MODELL (1974)65. A TÖMEGKOMMUNKÁCIS MODELLEK ÖSSZEFOGLALÁSAKérdésekKérdések
Vissza Tovább

1.   Shannon-Weaver modellje – A híradástechnikai modell (1947)

    Az első kommunikációs modell az információs és kommunikációs eszközök vizsgálata nyomán jött létre. A kommunikáció fogalmának elméleti megalapozását C. Shannon és W. Weawer [1] tette meg először, ez matematikai, ill. híradástechnikai megközelítésű volt. Felfogásuk szerint kommunikációs rendszert pontosan úgy működik, mint az individuális beszélgetés. A S&W modell forrás, adóberendezésből, csatornából, vevőberendezésből, a címzettből, valamint a zajforrásból állt. Az üzenet közvetítése során a jelek segítségével történt az átvitel. A közlés jelrendszere a kód. A kód elemi egysége a jel, A kommunikáció többféle kódban történhet, mely a közös megállapodás szerinti értelezésből fakad.

 

 

A shannoni híradástechnikai  modell

 

    A modell szerint a kommunikációs rendszer ezekre az alapelemekre redukálható. A telefonban a jel váltakozó elektromos áram, a csatorna pedig a kábel. A beszédben a jel a váltakozó hangnyomás, a csatorna a levegő. A jelre sokszor az információforrás által nem kívánt dolgok is rárakódnak. Ilyen a rádió esetében a zaj, a telefonban a hang torzulása. Minden többletet zajnak nevezünk.

A shannoni modell két pont közötti kommunikációt írja le, és a közbeiktatott közeg, a csatorna műszaki tervezéséhez ad pontos matematikai eszköztárat. A modell sémája öt alkotórészből áll:

Információforrás szolgáltatott ÜZENET az  alábbi láncon megy végig. (Az üzenet a szimbólumok egysége, amit az adó más néven a küldő továbbít.)

1. Információforrás

2. Adó

3. Csatorna

4. Vevő

5. Címzett

6. Zajforrás

Az üzenetet az adó jellé, majd a vevő a vett jelet üzenetté alakítja vissza.

1. Információforrás valamilyen energia állapotváltozást hordozó jelenség, vagy személy, amely üzenettartalommal rendelkezik.

2. Adó/kódoló: a forrás üzeneteinek, szimbólumsorozatainak megfelelteti a csatorna jelsorozatát, jelhalmazát, jelfolyamatát és a csatorna bemenetéhez juttatja el.

3. Csatorna: A jeleket közvetítő közeg. A fizikai közeg számára adekvát energiaállapotú jeleket képes közvetíteni. Térben, időben elkülönülő helyek között jelsorozatok, jelhalmazok, jelfolyamatok átvitelére alkalmas.

4. Vevő/dekódoló: A csatorna kimenetén megjelenő jeleket állítja vissza az eredeti üzenetet, olyan formába, amit a rendeltetési hely észlelni tud.

5. Címzett: A rendeltetési hely, az üzenet címzettje, a forrás által kibocsátott üzenetet észleli.

6. A zaj a nem tervezett torzulás a kommunikációs folyamatban. A jelek továbbhaladását lassító, zavaró vagy akadályozó körülmények hatására a befogadó más üzenetet kap a közlés, a kommunikátor pedig a visszacsatolás alkalmával. A zaj és a zavarforrások elkerülhetetlen tényezői a kommunikációnak, mely torzítják a közlési és a visszacsatolási folyamatot. A zajnak háromféle típusát különböztetik meg:

 

A következő két elemet ugyan nem tartalmazza a modell, de a folyamatszerű megközelítés érdekében megemlítjük:

 

7. A válasz a befogadónak az üzenet vétele utáni reakciója.

8. A visszacsatolás a befogadó válaszának az a része, amit a kommunikátornak küld vissza, és ami el is jut hozzá.

A fenti láncot technikai értelemben az információ közvetítésére lehet csak értelmezni. (Elsősorban a telekommunikáció, a telefonos hírközlésre adaptálható.) A Wiener-féle modell már bemutatja a visszacsatolást is.

Mindenféle kommunikációs helyzetben, akár az élővilágban állatok vagy emberek vagy gépek cserélnek információt, szükség van egy adóra, egy csatornára vagy közegre, mely összeköti őket és a befogadóra. Az adó valamilyen kódrendszer segítségével – a csatornán keresztül juttatja el – a hírt vagy információt. A csatorna másik végén lévő vevő a kódrendszerén keresztül veszi a hírt, azaz dekódol. A kommunikációelmélet szakterülete csupán az üzenetközlés szándékával előállított jelekkel foglalkozik. Egy jel tehát akkor kommunikatív, ha nyilvánvalóvá válik, hogy azzal a szándékkal állították elő, hogy egy másik személynek üzenetet közvetítsen. Ebben az értelemben azt a vevőt, akivel az üzenettel együtt azt is közlik, hogy az neki szól, az üzenet címzettjének nevezzük.

A modell azonban szélesebb körben nem alkalmazható, mint az egy irányú átvitel. A rendszer nem ad választ arra, hogyan keletkezik az üzenet, és hogy válik valaki a közlővé. Theodor Roszak szerint ezt a modellt egyfajta vallásos tisztelet övezi.

 

A törzsanyagot kiegészítő források URL:

http://www.cultsock.ndirect.co.uk/MUHome/cshtml/index.html

 

A következőkben próbálja meg összepárosítani az  egyes elemeket a meghatározással!

 

 

A shannoni híradástechnikai  modell megoldása

 

A Shannon és Weaver modellje (kulturális-sokk) kiválóan megalapozta a későbbieket, mint például Laswell, Schramm és Osgood által megalkotott modelleket.

 

A hírközlési modell és az emberi információ-feldolgozás

 

Érdemes megvizsgálni egy példán keresztül, hogy milyen szereplői vannak az egyszerű közlésnek. Ha behelyettesítjük az információátadás modelljébe a beszéd folyamatát, a következő elemeket kapjuk:

 

 

A hírközlési modell és az emberi információfeldolgozás

 

Az agyunkban kigondolt tartalom a hangképző szerveket megmozgatása által a levegőben rezgéshullámokat keltve jut el a gondolat a fülünkön keresztül a másik személy tudatába.

 

[1] Weaver, Warren: A kommunikáció matematikája. In: Kommunikáció 1. Szerk.: Horányi Özséb Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1977.

Reprinted with corrections from The Bell System Technical Journal, Vol. 27, pp. 379–423, 623–656, July, October, 1948.

Vissza Tovább