3.5. Az emberi arckifejezések biológiája
A természetes szelekció az üzenetközvetítés hatékony és informatív formáit hozta létre, amelyek mind az adó, a vevő szempontjából is a faj fennmaradása érdekében előnyösek. A kommunikatív szignálok lehetővé teszik, hogy az állatok közöljék társaikkal belső állapotukat, reakciókészségüket, érzelmeiket és szándékaikat. E jelzések a társas élet szabályozását szolgálják, hiszen informálnak a viselkedés várható kimeneteléről és intenzitásáról, és lehetővé teszik a másik fél viselkedésének az előrejelzését. A mellékelt oldalon kipróbálhatja, hogy mennyire képes az arckifejezések értelmezésére.
5. Hivatkozás: A törzsanyagot kiegészítő források URL: http://www.bbc.co.uk/science/humanbody/mind/index_surveys.shtml
A jelzések sokféle formában állíthatók elő - hang, szag, tapintás stb. - és különböző funkciókat szolgálhatnak, mint a terület megjelölése, az agresszív szándék közlése vagy csillapítása, a szexuális fogadóképesség jelzése és így tovább. Az emberi nem-verbális kommunikációban még ennél is fontosabb szerepet játszanak az arcon megjelenő érzelmek. Az arc felismerése, azonosítása, a rajta megjelenő üzenetek kódolása és dekódolása erős idegrendszeri szabályozás alatt áll. Az arckifejezések erős idegrendszeri kontrollja következtében az ember képes arra, hogy az állatvilágban egyedülálló módon szabályozza arcvonásait és elrejtse érzelmeit. Ez egyfelől könnyebbé teszi a hazugságot, hiszen könnyedén meg tudjuk csinálni, hogy szándékainkkal ellentétes arckifejezéseket adjunk, vagy hogy valódi érzelmeinket egy szenvtelen, ún. póker-arc mögé rejtsük. Valóban, a vizsgálatok azt mutatják, hogy miközben testtartásunk bizonyos módjai, hangunk magassága vagy éppen az arcpirulás sokszor leplezi le hazugságainkat, az arckifejezések és a valódi szándékok közötti különbségeket csak tapasztalt szakemberek, pl. nyomozók, ügyészek, pszichológusok stb. képesek észrevenni (Ekman 1991). Az arckifejezések idegrendszeri szabályozása és elfedése ugyanakkor megkönnyíti, sőt egyáltalán lehetővé teszi a normális társas kapcsolatokat. Ha ugyanis minden állapotunk és szándékunk az arcunkra lenne írva, mindennapi életünket kénytelenek lennénk leélni a túlburjánzó érzelmek és azonnali reakciót kiváltó élmények világában, ami nagy feszültséget és emocionális stresszt róna ránk. Ehelyett általában úgy viselkedünk, amikor ismeretlen emberekkel találkozunk, hogy maszkírozzuk érzelmeinket, elrejtjük negatív tulajdonságainkat, miközben igyekszünk mindent megtudni a másikról.
6. Hivatkozás: A törzsanyagot kiegészítő források URL: http://www.phayul.com/news/article.aspx?id=294&article=The+43+Facial+Muscles+That+Reveal&t=1&c=5
Ekman a Kaliforniai Orvosi Egyetem pszichológiaprofesszora azt vizsgálta, hogyan lehet produkálni az összetett arcmintázatokat. Kutatómunkájának egyik eredményeként megtanulta arcizmainak külön-külön történő is mozgatását. Munkatársaival a kutatások első lépésében azt tisztázták, hogy az egyes arcizmok - amelyekből 23 párral rendelkezünk - összehúzódása ill. elernyedése milyen változásokat hoz létre az arcon.
7. Hivatkozás: A törzsanyagot kiegészítő források. URL:
http://face-and-emotion.com/dataface/facs/manual/TitlePage.html
8. Hivatkozás: A törzsanyagot kiegészítő források. URL:
http://face-and-emotion.com/dataface/facs/manual/Examples.html#999788
Pontosan feltárta, hogy a különböző gyűrődések és ráncok az arcon, vagy a szem és a száj változó állásai és nyitottsága milyen elemi izomműködéseknek feleltethetők meg.
Második lépésben az arckifejezéseket aszerint osztályozták, hogy milyen érzelmet (pl. öröm), hangulatot (pl. szomorúság) vagy viselkedésformát (pl. nevetés) fejeznek ki. Az így kapott ún. motoros (mozgásos) mintákat azután igyekeztek visszavezetni bizonyos arcizmok együttállására és közös működésére. 1978-ra kidolgozta a máig is széles körben elfogadott módszert, az izmok és a hozzájuk kapcsolódó, az érzelmekre vonatkozó Arctevékenység-kódoló Rendszert (Facial Action Coding System, FACS)40 kódrendszert, amely azt írja le, hogy milyen izmok milyen állapotainak milyen kölöcsönhatása állítja elő az arcon azokat a kifejezési formákat, amelyek megfeleltethetők az ember alapvető érzelmeinek és belső állapotainak Ekman az arcjegyek és hangjegyek között von párhuzamot, mely szerint „a FACS-t elsajátítani olyan, mintha a zeneolvasást tanulnánk" - állítja. A kutató jelenleg a rendszer számítógépes automatizálásán dolgozik.
13. kép: Az alapérzelmek
1.animáció: Az alapérzelmek animációs változata
A harag, a félelem, a meglepődés, az undor, az öröm, a szomorúság, megnyilvánulása egy személy arcán.
Az alapérzelmek értelemezése:
a) Öröm kívánatos történések, potenciális társ megjelenésének hatására következik be.
b) Düh váratlan akadályoztatottság esetén lép fel, míg az agresszió esetén pedig mások szándékos megsértése, elűzésére irányuló késztetés.
c) Bánat: ha a kívánatos esemény nem következik be.
Szomorúság szeretett személy elvesztésének hatására keletkezik.
d) Félelem fenyegetettség esetén, nem kívánatos eseménytől való aggódás, a megkönnyebbüléskor pedig a nem kívánatos események nem következnek be.
e) Undor förtelmes látvány hatására keletkezik.
f) Meglepődés hirtelen új élmény hatására keletkezik.
Az arckifejezések kategorizációja persze némileg önkényes, hiszen az érzelemnyilvánítások sokféle árnyalatait néhány kategóriába rendezték, és a folyamatos jelzéseket diszkrét mintázatokban fejezték ki. A kutatók maguk is többféle osztályozást javasoltak, bár a legtöbben egyetértettek abban, hogy a szóba jöhető alapvető arckifejezések száma 24 és 36 között van. Ez azt mutatja, hogy a 23 pár arcizomból kikeverhető több ezer lehetséges mintázatnak csupán töredéke rendelkezik valamifajta felismerhető és kódolható jelentéssel. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert az érzelmeket szokás szubjektíven átélhető belső állapotokként leírni, ami kétségkívül igaz, de csupán az érem egyik oldala. Vizsgálatuk azt is hangsúlyozza, hogy az érzelmi megnyilvánulásokban meglepő egyöntetűség mutatkozik: a mozgásos minták, az általuk hordozott jelentések (lásd később), és az őket kísérő vegetatív folyamatok is jellemzőek egy adott érzelemre. Sőt, nem csupán arról van szó, hogy a testi változások mintegy hordozzák szubjektív érzelmeinket, amennyiben belső állapotaink csakis az izmok és az idegrendszer megfelelő működései révén fejezhetők ki. A kutatások azt is kimutatták, hogy minden valószínűség szerint egy ezzel ellentétes meghatározódás is érvényesül.
Azért örülünk, mert nevetünk
Amikor a vizsgálati személyeknek a kutatók azt az utasítást adták, hogy hozzanak létre a tükör előtt bizonyos arckifejezéseket - meghatározott módon ráncolják a homlokukat, húzzák szét a szájukat, stb. -, akkor meglepő felismerésre jutottak. Kiderült, hogy a vizsgálati személyek hangulat- és kedélyállapot változásokon mentek át, miközben az arckifejezéseket éppen produkálták. A közben regisztrált vegetatív folyamatok (vérnyomás, pulzus, bőrellenállás stb.) változásai, és az utána adott beszámolók arra mutattak, hogy a "testi" folyamatok maguk is visszahatnak a "lelki" jelenségekre, azaz az arcmimika mozgásos előállítása befolyásolja hangulataink és érzelmeink belső világát (Ekman).
A test az agyműködés következtében hozza létre azokat a vegyületeket, amelyek a boldogságérzet következtében aktivizálódnak.
2.animáció: Az Ekman-féle 7 alapérzelem animációs változata
Próbálja meg összepárosítani az érzelmek megnevezését az ábrán látott képpel!
40: Ekman, Paul [et.al]: Facial Expression: Methods, Means and Moues. 1991.p. 163-199. In: FELDMAN, Robert S. & RIMÉ, Bernard (Ed.): Fundamentals of Nonverbal Behavior. New York: Cambridge University Press