3.1. A kommunikáció és információelmélet fogalomrendszere

A kommunikáció természete

A kommunikációnak többféle felfogása, modellje ismeretes. Tágabb, információelméleti keretben a kommunikáció úgy képzelhető el, hogy egy információforrásból származó ismereteket az adó jelekké alakítja (kódolja) és továbbítja. A jelek egy bizonyos közegen (csatorna) át eljutnak a vevőhöz, ez pedig a felvett jeleket visszaalakítja információkká (dekódolja). Az így kapott üzenet a címzett birtokába jut37.

Mi történik, amikor beszélünk vagy kommunikálunk?

Minden kommunikációs rendszerben tetten érhetőek a közös alapok. Előzetes ismereteink birtokában adatokat hozunk létre, majd terjesztünk. Másik szemszögből nézve adatokat szerzünk be és dolgozunk fel. Ismereteinket sokféleképpen közölhetjük mások számára, de úgy kell eljuttatni, ill. átadni, hogy ők is megértsék a szándékolt közlendőket.

A közölt ismeret egy darabig mindenki számára ugyanazt jelenti, de végül is mindenki számára mást mond és másra készteti. A megszerzett ismeret ugyanis személyhez kötődik. Mi a különbség az esemény, a közlemény és az információ között?

Az értelmezett ismeret az információ, mely az adatokon végrehajtott gondolati műveletek eredményeként jön létre. Tehát az információ nem az ismeret, hanem a gondolkodási művelet eredménye.

Az információ valamilyen esemény révén jön létre. Az információról elmondhatjuk még, hogy valamilyen energiafajta (jelen esetben mechanikai hanghullám), ill. annak változása közvetíti a számunkra. Összességében információn olyan közlést értünk, mely segítségével valamely eseményváltozás, történés bekövetkezéséről tudomást szerzünk, és ez megszünteti a bizonytalanságot. Az információ szám szerint mérhető: egysége az információmennyiség, az 1 bit. Egy bit információt hordoz egy olyan esemény, amelyik 50%-os valószínűséggel következik be.

Az információelmélet az információ mérésével, kódolásával, dekódolásával foglalkozik, de - amint látja - figyelmen kívül hagyja mind a befogadót, mind a vizsgált információ tartalmát és jelentését. Tehát a hírt tartalmának jellegétől és jelentésétől elvonatkoztatva kizárólag mennyiségi szempontból vizsgálja.

Az információelmélet kifejezés eredetileg az elektronikus távközlési berendezések fejlődésével kapcsolatban alakult ki. Az információelmélet az információval foglalkozik, vagyis minden jellel, szimbólummal vagy jelzéssel, amelyet az emberek felhasználhatnak arra a célra, hogy a másik viselkedésére hassanak (l. Morse, Hartley-képlet).

2. Hivatkozás: A törzsanyagot kiegészítő források URL: www.phmuseum.org/ depot/tour/telegraphy.htm

A kommunikatív aspektus szerint a kommunikációban azonban a minőség is fontos, mert az egyén a szervezet alkalmazkodásának érdekében hasznosítja ezeket az információkat is.

A kommunikációs tevékenység célja a gondolatok közlése, cseréje valamilyen bizonytalanság megszüntetetése érdekében. Valamit közölni akarunk, informálni akarjuk partnerünket. Az információ a kommunikációs tevékenység tartalma, tehát tájékoztatás adat, hír. Az információ akkor teljes, ha a közléshez és megértéshez minden szükséges elemet, hírt tartalmaz. A kommunikáció - információelméleti megközelítésben - információ-átadás mindenféle rendszerben; az ember által alkotott technikai és a társadalmi szféra rendszerében.

3. Hivatkozás: A törzsanyagot kiegészítő források URL: http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/cog/1eload.htm

 

 

37: H. Varga Gyula: Kommunikációs ismeretek. Budapest, Hungarovox Kiadó, 2000.