A médiummal való kommunikáció szempontjából a cselekvés háromszintű lehet: reaktív, kommunikatív, interaktív.

Az első esetben egyirányú az információ áramlása (filmvászon, tévéképernyő nézése, újság olvasása). A zárt kommunikációs rendszereknél off-line (a felhasználó által beadott adatok és a program megfelelő outputjára vonatkozik) módban lehetséges a kommunikáció, pl. tallózás a CD-ROM-on vagy a teletexten.

A nyitott interaktív kommunikációs rendszereknél valós időben (interaktív videó, interaktív multimédia, interaktív tévé, virtuális valóságot megjelenítő sisak, ruha, kesztyű) a kommunikációs felületek révén van kölcsönös cselekvés az ember és a gép között.

Az on-line üzemmódban válnak lehetségessé az igényesebb interakciós és kommunikációs formák, mint pl. az elektronikus posta használata (e-mail), az Interneten való szörfölés, vagy a videókonferenciák révén valósult meg a cselekvési és kommunikációs szabadság.

A programozott oktatás kialakulásával megfogalmazódott az interaktív oktatás hármas kritériuma, melyet röviden csak TAR-ciklusnak neveznek. A rövidítés a következőt jelenti: Tanítsd meg az anyagot (Teach), Assess (felmérés), azaz mérd fel, hogy jól tanítottad-e meg, ill. hogy a diák megértette-e, és a (Respond) válasz, azaz a megtanulás fokának, stádiumának megfelelően irányítsd a hallgatót. Pedagógiailag pontosítva ez annyit jelent, mintha a diák az interaktív számítógép előtt ülve a saját ritmusának megfelelően a tanára által (elő)írt leckék segítségével tanulja meg a nehezen elsajátítható részeket.

Az interaktivitás jellemzői közül érdemes kiemelni azt a tényt, hogy használatukhoz nem szükséges semmiféle számítástechnikai vagy egyéb informatikai előképzettség. A tanuló az anyagból egy többszintes menüstruktúra segítségével az őt érdeklő részt választhatja ki.

A tanuló olyan útvonalon közlekedhet a tananyagban, amely megfelel a pillanatnyi kíváncsiságának. A tananyag úgy interaktív, hogy a tanuló választhatja meg az anyagban való haladás útvonalát, miközben olyan mélységekig merül el, ameddig az érdeklődése motiválja.

22. kép: Az interaktív médiakommunikáció modellje

Az interaktív médiakommunikáció modelljében arról győződhetünk meg, hogy a befogadó az üzenetet egy médium közvetítésével kapja meg. Az átadandó ismeret olyan formában jelenik meg, amelyik a legjobban megfelel az adott információnak (állókép, grafika, írott információ, hang, animáció, mozgókép, szimuláció, teszt, gyakorlatok stb.).

Az interfészek segítségével közvetlen valós idejű kapcsolatba tud lépni az ott megjelenő tananyaggal. Így valósul meg az interakció, ill. a TAR-ciklus.