A médiumfajták keveredésének korszakát éljük, amikor hétköznapivá válik, hogy az interneten hallgathatunk egy rádióműsort, vagy akár televíziózhatunk is. A rendszer lényege a digitalizáció, mely lehetővé teszi a tartalmak platformfüggetlen közvetítését, és ezzel elindítja a konvergencia folyamatát.

Napjainkra a tömeg- és telekommunikációs formák- a digitalizáció révén - teljes mértékben informatizálódtak. Még a papír alapú médiumokat is a minőségileg döntő fázisokban digitálisan állítják elő. Az elektronikus médiumok folyamatosan állnak át az elektronikus technológiákra csakúgy, mint a távközlési szolgáltatók, amelyek ma már nagy bonyolultságú számítógépekkel működnek.

Az új info-kommunikációs technológiák és eszközök már egyesítik és felkínálják a kommunikáció mindazon elemi funkcióit, amelyeket például a tömegmédiumok nem adtak meg számunkra.

A telekommunikációs vezeték nélküli mobil technológiák lehetővé teszik, illetve ösztönzik a távolsági kommunikációt.

11. ábra: A médiakonvergecia területei

A konvergencia legnyilvánvalóbb példája az internet, amely lényegében egymással távközlési úton összekötött számítógépekből áll, és a kommunikációs szolgáltatások széles körét teszi elérhetővé. Napjainkban a tömegkommunikációs médiumok mellé felzárkóztak, a telekommunikációs perszonális kommunikációs technológiák. Kulturális oldalról egy új közlésmód megjelenésének vagyunk a tanúi.

Az Európai Unió Bizottságának a távközlési, média és információtechnológiai szektorok konvergenciájáról és ennek szabályozási kihatásairól szóló Zöld Könyve szerint a konvergencia³²:

A tömeg- és telekommunikáció határterületén kirajzolódik a telemédia a mobil televíziózás jövőképe. Az informatika és a telekommmunikáció fedésében pedig a telematika. A médiainformatika egyrészt az informatika médializálódását jelenti - azaz a számítástudományban már nem csupán a statisztikai számítások, hanem a médiatartalmak feldolgozása is előtérbe került. Másrészt pedig a média informatizálódását, azaz a nyomtatott és analóg elektronikán alapuló médiumok előállítását, feldolgozását, és megjelenítését.

1. Tömegkommunikáció: A tömegkommunikáció során közléseink intézményes formában, nyilvánosan terjesztett eszközök (médiumok) útján, rendszerint egyirányú formában (visszacsatolás csak a számítógépes rendszerekkel jelent meg), jutnak el nagy tömeghez.

2. Telekommunikáció: A telekommunikáció (távközlés) fogalmán az egymástól távol lévő - halló- és látótávolságon kívüli - személyek közötti közlési formát értjük. Rendszerint a személyes közlés bizalmas keskenysávú (narrow) csatornájaként fogjuk fel.

3. Informatika: az önálló tudományág, amely az információk rögzítésével, kezelésével, rendszerezésével, továbbításával foglalkozik. Az információtudomány, a matematika és az elektronika határterületén kialakult tudományág.

4. Médiainformatika: a (tömeg)kommunikációs médiumok és az informatika határterületen megjelenő szakterület, azaz a média gyártás és feldolgozás digitális változata.

5. Telemédia - médiakommunikáció, mobil televíziózás: a tömeg- és telekommunikáció határterületén körvonalazódó szakterület.

6. Telematika, az informatika és a telekommunikáció kapcsolódásánál kirajzolódó szakterület, mely a táv-adatátvitel otthoni és hivatali, kis és nagytávolságra történő változatát - mind vezetékes, mind pedig vezeték nélküli formában - egyaránt magába foglalja.

A média és az oktatás kapcsolata a tartalommal

A digitális forradalom hatására napjainkban nemcsak az iskola, hanem a tömegkommunikációs médiumok is közvetítenek olyan tartalmat, mely óhatatlanul beépülnek a tanuló értékrendjébe. A televíziós hírek, információs műsorok, sportközvetítések, filmek, sorozatok, show-műsorok mellett az ezerdforduló környékén megjelentek a hálózati információkeresési, szórakozási formák is.

12. ábra: A média, az oktatás és az információ kapcsolata a tartalommal

A fentiekben felvázolt hírakóztatás (infotainment), valamint az ismeretek szórakoztató formában történő (szórakoztanítás, szórakoktatásedutainment) kifejezések jelezték a szabadidő, a kultúra, a média és az oktatás különböző alakzatainak látványos találkozását és összeolvadását az elektronikus térben.

A szórakozva informálódást (infotainment: information + entertainment) felváltja a szórakozva tanulás (edutaintment: education + entertaintment).

Ezt a két tömegkommunikációval határos területet lehet kiegészíteni az információkeresés, előállítás révén történő tanulás fogalmával az infooktatással.³³

A hírakóztatás: egy híregység, riport, tudósítás vagy bármilyen, a valóságban zajló esemény leegyszerűsített, szenzációfókuszált, gyakran torz és manipulatív formában történő megjelenítése. Ez utóbbinak célja, hogy a közönség olyan életvitelre legyen kondicionálható kulturálisan, amely a fogyasztói társadalomban érdekelt szféráknak profitot eredményez.A szórakoztanítás: oktatási célú tartalomnak, eseménynek a szórakoztató média formanyelve alapján történő, leegyszerűsített, multimédiás formában megvalósuló megjelenítése.

Info-oktatás: Az oktatási célú tartalom elsősorban infokommunikációs eszközökkel történő elsajátítása. A tanulási igény és az információszükséglet területén kirajzolódó szakterület. Az információszükséglet és a tanulási igény ma már nem csupán papíralapú dokumentumgyűjtemény alapján, hanem elektronikusan is kielégíthető. A tanulók körében már széles körben elterjedt a keresőprogramok használata, azonnali üzenetküldő kommunikációs eszközök alkalmazása, hirdetés, levelezés, blog-írás, fáljmegosztó helyek és on-lineenciklopédia (Wikipedia) használata.

³² Az Európai Unió Bizottságának a távközlési, média és információtechnológiai szektorok konvergenciájáról és ennek szabályozási kihatásairól szóló zöld könyve [European Comission - Brüsszel, 1997. december 3.]

³³ Forgó S.: A korszerű - a gyors technológia váltások és tudástranszfer lehetőségét támogató - oktatási módszerek és IT technológiák alkalmazásának lehetőségei és gyakorlata a szakképzésben. II. In: Szabó István (szerk.) Technológia - Tudomány - Szakképzés. Kutatási jelentés, pp. 309-352. Budapest - Gödöllő, NSZI, 2007. 427.