4.1.6. A tömegkommunikáció

A tömegkommunikáció egyike a manapság a legszélesebb értelemben használt fogalmaknak. Igen nehéz olyan meghatározást adni, amely tudományosan jól megalapozott. A tömegkommunikációs eszközök segítségével lehetségessé válik, hogy üzeneteket közvetítsenek egyidejűleg több millió embernek. Az üzenetek szerzői általában szervezetek, a befogadók pedig egyének. Ami a nehézséget jelenti az a tömegkommunikáció tér- és időbeli, valamint a technológiai változatosságából adódik. A tömegkommunikáció során közléseink intézményes formában, nyilvánosan terjesztett eszközök (médiumok) útján, rendszerint egyirányú formában (visszacsatolás csak a számítógépes rendszerekkel jelent meg), jutnak el nagy tömeghez. A tömegkommunikáció során a kommunikátor bizonytalan abban, hogy az üzenet eljut-e a befogadóhoz, tudja-e dekódolni a befogadó szándéka szerint a hozzá küldött üzenetet, kellően motiválja-e, cselekvésre készteti-e a befogadót.

Összességében a tömegkommunikáción a kommunikációnak azt az intézményes megjelenési formáját értjük, amelyben a közlések nyilvánosan terjesztett eszközök (médiumok) útján, indirekt egyoldalú módon, egy diszperz (szétszórt) publikumra (tömegre) irányulnak.

Olyan közlés, melynek során „... nyilvánosan, technikai terjesztő eszközök segítségével, közvetetten (tehát nem szemtől szembe), egyoldalúan (a közlők és a befogadók sűrű szerepcseréjének lehetősége nélkül) jut el az információ egy diszperz (eltérően együttlévő) közönség számára."27

Mára ez a definíció már nem teljes érvényű. Forgalomba kerültek olyan technikai eszközök, melyek lehetővé teszik a visszajelzést (pl. televízióhoz kapcsolt kamera). Az interaktivitás lehetőségét a multimédia-alkalmazások (vagy pl. az interaktív tévé) teremtik meg a tömegkommunikáció számára.

A rádió még csak akusztikus jeleket sugároz (beszéd, zene), a televízió feltalálásával új kultúra korszaka kezdődött meg, az audiovizuális kultúráé. Az információtovábbítás oldaláról nézve pedig „a rádió és televízió feltalálásával az embernek sikerült legyőznie az időt, s részben a teret is. A tér végleges legyőzése a hírközlő mesterséges holdakkal sikerült."28

Manapság az Internet teljes jogú médiummá vált. Megjelent az elektronikus levelezés [@ jel], majd pedig a webes dokumentumok tárolására és elérésére szolgáló protokollok [pl.: a http:// formula], azaz egy World Wide Web-dokumentum lelőhelyének címe. A fenti konkrét példák alapján a média összefoglaló értelmezése az alábbiakban kibővítve adható meg:

A tömegkommunikáció ismérve, hogy kevesek szervező munkájával, technikai közvetítők segítségével nagy tömeghez nagy tömegű információ jut el. Az információ útja ma még egyirányú, a visszajelzés késleltetett. Ilyen tömegkommunikációs funkciót lát el a modern média (a rádió, a televízió) az elektronika közvetítésével. Az internet megjelenésével azonban a kommunikáció már kétirányúvá válik, és nem a műsorszóró, hanem a hálózati jelleg emelkedik ki.

Miért fontos a tömegkommunikáció, és mennyiben más, mint a személyes vagy csoportkommunikáció? A tömegkommunikáció fő jellemzői, melyek egyúttal a különbséget is magyarázzák:

  • közvetett kapcsolat - technikai eszközök útján terjed az információ
  • mérete - azonos időben, azonos információ tömegméretekben, technikai eszközök közvetítésével jut el a befogadóig
  • egyoldalú- mely az ezredfordulóig jellemző - nincs feedback (visszajelentés), facetoface (szemtől szembeni) kapcsolat adó-vevő között, amelyben csak a képzelőerő jeleníti meg a nem verbális kommunikációt; direkt közlésre nem érkezhet direkt válasz

A tömegkommunikáció leginkább abban különbözik a kommunikáció más szintjétől és formáitól, hogy itt az alapvető alanyok a társadalmi egységek (rétegek, osztályok) teljesen meghatározott típusai.

A tömegkommunikáció során a kommunikáció - a személyeshez képest - kevésbé változatos, továbbá a visszacsatolási lehetőség igen kicsi. A tömegkommunikációt valamely társadalmi, sőt formális szervezet kezdeményezi, a nem intézményes tömegkommunikáció nem is létezik. A tömegkommunikáció esetében a fő forrás egy kommunikációs szervezet vagy egy intézményesített személy (W. Schramm). A nem intézményes tömegkommunikáció az internet kétirányúvá válásával vette kezdetét (a szerző megjegyzése).

 

10. ábra: A tömegkommunikáció során egy ember (csoport) sok ember számára küld információt

 

A tömegkommunikáció a társadalom kommunikációs folyamat része melynek során az információ intézményesített formában és egy irányúan a forrástól szakemberek által feldolgozva, technikai közvetítők révén jut el az emberek kisebb-nagyobb csoportjaihoz, a nagyközönséghez.

A tömegkommunikáció több funkcióval rendelkezik a társadalomban.

Első a tájékoztatás, amely hírek, adatok, tények összegyűjtését, tárolását és terjesztését jelenti. Közérdekű kérdésekben biztosítja a megegyezéshez szükséges a vita és eszmecsere lehetőségét.

A média által szocializáció is történik azáltal, hogy közvetíti az emberek társadalmi beilleszkedéséhez szükséges ismereteket, értékeket, magatartásmintákat. Napjainkban megfigyelhető, hogy a tömegkommunikáció hatása egyre erősebbnek mutatkozik, olyannyira, hogy a hagyományos szocializációs terepek (család, iskola, munkahely, közösségek) súlya háttérbe kerül.

Ugyancsak nélkülözhetetlen és fontos a média a kulturális és művészeti ismeretek terjesztése, a kulturális örökség ápolása terén.

A média kollektív információs eszköz is, segítségével a különböző szervezetek minden szükséges információhoz hozzájuthatnak, illetve közvetíthetik felé saját adataikat, véleményüket. Emellett azonban a média a rábeszélés legáltalánosabb hordozó eszköze is.

A szórakoztatási funkció, melynek révén színdarabok, játékok, filmek, tánc, képzőművészeti alkotások, hangok és képek, jelek és szimbólumok kerülnek előadásra, kisugárzásra, ma már nem csupán egyedüli az egyén és közös kikapcsolódásban, ma már kiegészül a hírek gyakran szórakoztatva történő átadásával, amelyet infotaintmant-nek neveznek.

A tömegkommunikáció változóban van. Komenczi (2009) így ír erről: „A világháló potenciálisan a Föld minden lakójára kiterjeszti a globális kommunikáció lehetőségét. A faluhasonlatnál maradva: bárhová, bármikor beszólhatunk, bárkivel beszélhetünk, és bárhová benézhetünk; bárhonnan vásárolhatunk, elvileg bármelyik munkaadónak dolgozhatunk és bárkinek a munkáját igénybe vehetjük anélkül, hogy otthonunkból ki kellene lépnünk. Érdeklődésünk, igényeink és szükségleteink, személyes preferenciáink szerint kapcsolódhatunk közösségekhez, amelyeknek tagjai a Földön szétszórva, bárhol élhetnek."29

Schramm a 60-as évekbena tömegkommunikációt valamely társadalmi, sőt formális szervezet által kezdeményezett jelenségként felfogva azt állapította meg, hogy anem intézményes tömegkommunikáció nem is létezik. Felfogása szerint a tömegkommunikáció esetében a fő forrás egy kommunikációs szervezet vagy egy intézményesített személy. Ez azonban - a világháló webkettes szolgáltatások kialakulásával -ma már a felhasználói tartalom-előállítással gyökeresen átalakult.

Összességében a tömegkommunikáción a kommunikációnak azt az intézményes megjelenési formáját értjük, amelyben a közlések nyilvánosan terjesztett eszközök (médiumok) útján, indirekt egyoldalú módon, egy diszperz (szétszórt) publikumra (tömegre) irányulnak.30

Olyan közlés, melynek során „...nyilvánosan, technikai terjesztő eszközök segítségével, közvetetten (tehát nem szemtől szembe), egyoldalúan (a közlők és a befogadók sűrű szerepcseréjének lehetősége nélkül) jut el az információ egy diszperz (eltérően együttlévő) közönség számára.31

Mára ez a definíció már nem teljes érvényű. Forgalomba kerültek olyan technikai eszközök, melyek lehetővé teszik a visszajelzést (pl. televízióhoz kapcsolt kamera). Az interaktivitás lehetőségét a multimédia-alkalmazások (vagy pl. az interaktív tévé) teremtik meg a tömegkommunikáció számára.

Az intézményes kommunikáció segítségével befolyásolni lehet az egyéni tudatot, a tömegtudatot és a közvéleményt. Nagyon fontos, hogy a közlemény az emberi szükségletek körébe essék. Szegmentálni, osztályozni, rétegbe szokták sorolni az elérendő személyeket, ill. csoportokat.

A tömegkommunikációs eszközök közé tartoznak a közterületi objektumok, kiállítások, konferenciák, a film, a sajtó, a rádió, a tévé, hálózati média.
iDevice kérdés ikon Feleletválasztós teszt
Melyik állítás igaz az egyes tömegkommunikáció rendszerek vonatkozásában?
  
telekommunikáció az emberi közlések keskeny sávú (broadcast) formája.
televízió és a rádió műsorsugárzás keskeny sávban (narrow) terjed.
tömegkommunikáció a világháló webkettes szolgáltatások kialakulásával ma már a felhasználói tartalom-előállítással gyökeresen megváltozott

iDevice kérdés ikon Feleletválasztós teszt
Párosítsa tömegkommunikáció funkcióira jellemző tulajdonságokat!
Tájékoztatás:
  
hírek, adatok, tények összegyűjtése, tárolása és terjesztése
társadalmi beilleszkedéséhez szükséges ismeretek, értékek, magatartásminták közvetítése
a kulturális örökség ápolása
különböző szervezetek információhoz juttatása
színdarabok, játékok, filmek, tánc, képzőművészeti alkotások, hangok és képek, jelek és szimbólumok kerülnek előadásra, kisugárzásra

iDevice kérdés ikon Feleletválasztós teszt
Párosítsa tömegkommunikáció funkcióira jellemző tulajdonságokat!
Szocializáció:
  
hírek, adatok, tények összegyűjtése, tárolása és terjesztése
társadalmi beilleszkedéséhez szükséges ismeretek, értékek, magatartásminták közvetítése
a kulturális örökség ápolása
különböző szervezetek információhoz juttatása
színdarabok, játékok, filmek, tánc, képzőművészeti alkotások, hangok és képek, jelek és szimbólumok kerülnek előadásra, kisugárzásra

iDevice kérdés ikon Feleletválasztós teszt
Párosítsa tömegkommunikáció funkcióira jellemző tulajdonságokat!
Kulturális és művészeti ismeretek terjesztése:
  
hírek, adatok, tények összegyűjtése, tárolása és terjesztése
társadalmi beilleszkedéséhez szükséges ismeretek, értékek, magatartásminták közvetítése
a kulturális örökség ápolása
különböző szervezetek információhoz juttatása
színdarabok, játékok, filmek, tánc, képzőművészeti alkotások, hangok és képek, jelek és szimbólumok kerülnek előadásra, kisugárzásra

iDevice kérdés ikon Feleletválasztós teszt
Párosítsa tömegkommunikáció funkcióira jellemző tulajdonságokat!
Kollektív információs eszköz:
  
hírek, adatok, tények összegyűjtése, tárolása és terjesztése
társadalmi beilleszkedéséhez szükséges ismeretek, értékek, magatartásminták közvetítése
a kulturális örökség ápolása
különböző szervezetek információhoz juttatása
színdarabok, játékok, filmek, tánc, képzőművészeti alkotások, hangok és képek, jelek és szimbólumok kerülnek előadásra, kisugárzásra

iDevice kérdés ikon Feleletválasztós teszt
Párosítsa tömegkommunikáció funkcióira jellemző tulajdonságokat!
Szórakoztatási funkció:
  
hírek, adatok, tények összegyűjtése, tárolása és terjesztése
társadalmi beilleszkedéséhez szükséges ismeretek, értékek, magatartásminták közvetítése
a kulturális örökség ápolása
különböző szervezetek információhoz juttatása
színdarabok, játékok, filmek, tánc, képzőművészeti alkotások, hangok és képek, jelek és szimbólumok kerülnek előadásra, kisugárzásra

 


27 Zrinszki László: A kommunikáció. I. JPTE Pécs, 1994.

28 Fülöp Géza: Ember és információ. 2. átdolg. kiad. Múzsák Kiadó, Budapest, 1984. 59.

29 Komenczi Bertalan: Információ ember és társadalom. Eger, Líceum Kiadó, 2009.

30 Zrinszki L.: A kommunikáció. I. Pécs, JPTE, 1994.

31 Maletzke (1963) Idézi: Forgó. uo.