3.6. A jel- és gesztusbeszéd leírása és vizsgálata
A jel- és gesztusbeszéd leírása és vizsgálata, azaz egyezményes (kódolt) jelekből álló kifejezésformák már korábban is felkeltették a pszichológusok érdeklődését. W. Wundt Völkerpsychologie-jében, „a nyelvről és a beszédről szóló kötetben sok adatot találunk a különböző népek jelzésértékű gesztusairól, például a nápolyiak jelbeszédéről, a süketnémák jeleiről vagy azokról a mozdulatokról, amelyek segítségével a kikötőkben vagy határvidékeken a különböző nyelvű emberek megértik egymást".121
33. kép: Az elégedettség jelzése kézdörzsöléssel
34. kép: Az állásponthoz
35. kép: A kitűnő jelzése
36. kép: A helyeslés jele
22. Hivatkozás: A törzsanyagot kiegészítő
források
URL: http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/bevkm_long.htm
A nem verbális kommunikációval kapcsolatban M. Critchley122 a következőképpen fogalmazott: „A taglejtések hangtalan panorámája az emberi környezet mindenütt jelenlévő, s éppen ezért gyakran észrevétlenül maradó összetevője." A jelek némelyike kultúrákat áthidaló módon hordoz jelentést, vagy azért, mert velünk születettek, vagy pedig mert utánzó jellegűk. Számos más gesztust viszont kultúraspecifikusnak ítélt meg, mint például az ábrán látható olasz taglejtések képsorát.
A kitűnő jelzése a hüvelyk és mutató ujj karikára formázásával történik, miközben a többi ujj közel a vízszintes irányba mutat. A helyeslés jele a hüvelyk és mutató ujj karikára formázásával történik, miközben a többi ujj közel a függőleges irányba mutat.
A magatartáskutatás - mely a személyiség, az egyén megnyilvánulásait kereste a jelzésekben és a gesztusokban - kialakulása majd elterjedése fokozta az érdeklődést a jelzések és a gesztusok kutatása iránt. Efron 123 New Yorkban a különböző bevándorló csoportokat hasonlított össze többek között a járás tekintetében, és leírta különböző nemzetiségek járásos és kézmozdulati jellegzetességeit.
37. kép: Süketnémák természetes jelbeszéde
Balra: az „égbolt" jele. Jobbra: az „amott" jele. (Critchley nyomán).124
23. Hivatkozás: A törzsanyagot kiegészítő
források
URL: http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/bevkm_long.htm
Nagyon sokan a metakommunikáció jelenségét a test vizuális jeleivel (mimika, gesztusok) azonosítják. A következőkben megimerhetik, hogy valójában mi is a metakommunikáció jelensége. Először is tisztázni kell, hogy a direkt közlések fő eszköze a beszéd és az írás, míg az indirekt közlések zömében a nonverbális csatornákon történnek. 125
121: Buda i.m.
122: Idézi: Nyíri Kristóf: Bevezetés a kommunikációfilozófiába. Virtuális stúdiumvázlat.
123: Efron, David: (Gesture and Environment, New York, King's Crown, 1941, újranyomtatva 1972. Gesture, Race and Culture, The Hague: Mouton), idézi Nyíri Kristóf.
124: Forrás: http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/kmfil/bevkm_long.htm
125: Csepeli György: Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest, 1997. 306.