A sodrott érpár (Unshielded Twisted Pair = UTP) a legrégebbi és még ma is elterjedt átviteli közeg, mely két szigetelt, egymásra spirálisan felcsavart rézvezeték. Amennyiben a sodrott érpárt kívülről egy árnyékoló fémszövettel is burkolják, úgy árnyékolt sodrott érpárról (Shielded Twisted Pair = STP) beszélhetünk. Analóg és digitális átvitelre egyaránt alkalmas, a legtöbb telefonkészüléket sodrott érpár köti össze a telefonközponttal. Manapság a számítógépeket a LAN hálózatban is ez a vezetéktípus köti össze.

A koaxiális kábel széles körben használt átviteli közeg, amely egy tömör rézhuzalból áll, amely körül szigetelő van. A szigetelőt egy külső hengeres vezető veszi körbe, amelyet egy védő műanyagburkolat zár körül. Felépítésének köszönhetően nagyon védett zajokkal szemben, és hosszú távú átvitelre is alkalmas. Könnyen meghosszabbítható, a különféle kábeltoldók, szétválasztók, csatolók és jelismétlők segítségével. Két fajta koaxiális kábel létezik:

Az alapsávú 50 ohm-os kábel digitális átvitelt tesz lehetővé, elterjedten használják távbeszélőrendszerekben nagytávolságú átvitelre és lokális hálózatokban is, csakúgy, mint az Ethernet hálózatokban, ahol megkülönböztetünk vékony koaxiális és vastag koaxiális kábeleket. A digitális átvitel során a vékony koaxiális kábelek használatakor csatlakozásra BNC (Bayone-Neil-Councelman) dugókat és aljzatokat alkalmaznak.

A szélessávú 75 ohm-os kábelrendszer a kábeltelevíziózás szabványos kábelein keresztüli analóg átvitelt teszi lehetővé. A digitális jelek analóg hálózaton való átviteléhez minden interfészhez szükséges egy konverter, amely a kimenő digitális jeleket analóg jelekké, és a bemenő analóg jeleket digitális jelekké alakítja. Összességében elmondható, hogy alapsávú és szélessávú technika közötti egyik legfontosabb különbség az, hogy a szélessávú rendszerekben analóg jelerősítőkre van szükség.

A koaxiális kábel a konkrét típustól függően a belső vezető tömör vagy durván sodrott rézszálból áll, a dielektrikumból és árnyékolásból. Ez utóbbi lehet egyszeres, kétszeres vagy háromszoros rézszövet. A külső köpeny valamilyen PVC alapanyagú lehet.

A jelenlegi legkorszerűbb vezetékes adatátviteli eljárás optikai technológia alkalmazása az üvegszálas kábel, melynek kiépítésére akkor kerül sor, ha el akarják kerülni az erős elektromágneses hatásokat - azáltal, hogy érzéketlen az elektromágneses zavarokra -, vagy ha nagy távolságokat kell áthidalni. Ebben a rendszerben fényáteresztő anyagból készült optikai szálon tovahaladó fényimpulzusok szállítják a jeleket. Az optikai átviteli rendszer három komponensét az átviteli közeg (rendszerint hajszálvékony üveg), szilárd fénytörő réteg, valamint a fényforrás (LED vagy lézerdióda) és a fényérzékelő fotodióda alkotja.

Az optikai kábel kétségtelen előnye a nagy sávszélesség a beázás iránti érzéktelenség, jelerősítés nélkül igen nagy távolságra juttatható el, valamint az a tény, hogy az optikai adatfolyam nem hallgatható le.