Bár az információ elektronikus úton történő továbbítását a S. Morse által 1837-ben először üzembe helyezett távírójától származtatják, az információtovábbítás igénye - melyet mindig az ember közlési vágya serkentett - már az emberiség történetének hajnalától kezdődően is - az ókortól a középkorig - mindig fontos volt. Kezdetben futárokkal, galambokkal, postakocsival és fényjeleket továbbító hírközlő hálózatokkal, majd zászlókkal és szemaforrendszerrel küldték az üzeneteket. A döntő fordulatot az elektromágneses jelenségek alkalmazása hozta meg. A Hygens és Maxwell által leírt eredményeket hasznosítva találták fel az információtovábbítására a távírókat, a távgépíró telexeket, a telefont, a rádiózást, a televíziós műsorszórást a műholdas műsorszórást.

1876-ban Graham Bell a Philadelphiában rendezett világkiállításon mutatta be az első telefont. A telefon a távíróhálózat vezetékeit használta. A legismertebb vezetékes információtovábbító a beszéd akusztikus jeleit alakítja át mikrofon segítségével elektromos jelekké. Ezt az elektromos jelet vezetékkel, szükség esetén erősítőkön keresztül a fogadó készülékig vezetik, ahol az elektronikus jeleket hangjelekké alakítják vissza. A Marconi által az 1895-ben feltalált rádióadó/vevő - amely a mai vezeték nélküli információtovábbítás őse - megteremtette a valós idejű, zárt, kétirányú kommunikáció lehetőségét.

Puskás Tivadar nevéhez fűződik a Telefonhírmondó, az első beszélő újság megjelentetése, amely 1893. február 15-én szólalt meg először. Adásait - melyet a telefontulajdonosok kérhették közvetlenül a központtól - csak a telefonállomásokon keresztül hallgathatták.

A továbbítás vezetékes változatai (országútjai) a kábelek, melyek nemcsak elektronikus jelek, hanem fényvezetés révén is továbbíthatnak adatokat. Az üvegszálakban, a fémvezetékekhez képest sokkal több információt lehet átvinni.

Az internet megjelenésével és terjedésével döntő fordulat következett be, hisz olyan összeköttetést kellett kialakítani, amelyen keresztül két vagy akár több gép egymással adatokat, ill. programokat legyen képes cserélni. Az összeköttetésre postai vonalak és külön erre a célra kiépített vezetékek, műholdak egyaránt szolgálnak. Kezdetben helyi hálózatokat LAN (Local Area Network = helyi számítógép-hálózat rövidítése) alkalmaztak, amelyben legfeljebb 5 km az egyes számítógépek közötti távolság. A kisebb hálózatokat később egy-egy nagyobb területen összekapcsolták, és az egyre több LAN összekapcsolása eredményezte az ország-, majd földrészeket összekötő nagy kiterjedésű hálózatok (WAN, Wide Area Network) kialakulását. Az internet egyik legnépszerűbb megjelenési formája a WWW (Word Wide Web), ami a HTTP (Hypertext Transfer Protocol) alapján működik. A World Wide Web már képes volt az elektronikus dokumentumokban multimédiás elemeket kezelni, a svájci CERN-ben⁴⁹ 1989-ben kezdték el fejleszteni.

Ma már az internet segítségével nemcsak levelezhetünk, hanem az azonnali üzenetküldő szolgáltatásokkal (Instant Messenger) úgy kommunikálhatunk a partnerrel, mintha a mellette lévő szobában ülnék. Olyan egy az egyhez (per to per, p2p) típusú szinkron kommunikációs szolgáltatás, amelynek segítségével a felhasználók valós idejű gépelt szöveges, hang- és videóüzeneteket válthatnak egymással. A gyors információváltáson kívül a nyomon követhetjük partnereink be- és kijelentkezését, a szövegeken kívül fájlokat, hivatkozásokat, hangulatjeleket küldhetünk.

Az internet fejlődése mellett talán még rohamosabb a vezeték nélküli mobiltelefónia terjedése, mely kezdetben az autókban elhelyezett telefonok működésére és az autóban mobilrádión keresztül folytatott hangkommunikációra hasonlított. A mai készülékek zsebméretű tenyérnyi változatai már jóval túltesznek a telefonálási lehetőségeken, hisz olyan integrált eszközökké váltak, amelyek már nemcsak telekommunikációra, hanem tömegkommunikációs (broadcast) tartalmak megtekintésére és on-line tartalmak letöltésére is alkalmasak.

A Motorola már az 1930-as években sikert aratott autós rádiójával, és az 50-es évek fejlesztéseinek eredményeként született: az első személyhívó, az első autós rádiótelefon és nagyteljesítményű rádió adóvevők. 1983-ban a Motorola dobta piacra az első hordozható telefont, mely sosem látott növekedésnek indította a vezeték nélküli kommunikációs eszközök piacát. Az első modern mobiltelefon-rendszert 1981-ben az Ericsson vezette be, mely cég a GSM világszabvány 1991-es bevezetésében és fejlesztésében is vezető szerepet játszott.

49: A CERN - a genfi székhelyű Európai Részecske Fizikai Laboratórium.