3.10. Mobil kommunikációs rendszerek

A mobiltelefonok az USA-ban celluláris a német és angolszász területeken a handy telefonok működése a mikrohullámok segítségével - melyeket az ionoszféra nem képes visszaverni, így nem használhatók nagy távolságú távközlésre -valósul meg. Azt a területet, amelyet a rádiótelefon átfog területegységekre, cellákra osztják fel. A rádió bázisállomások révén - melyek kapcsolatot teremtenek a mobilkészülék és a kapcsolóközpont között -, továbbítanak a mobiltelefonokról indított, illetve fogadott hívásokat.

A CB a polgári rádiósáv (Citizen Band) adó/vevő berendezései, az 1980-as évek elején jelentek meg, amelyek még analóg működésűek, de már mobil rendszerek voltak. A rádiótelefonok körébe tartozó vezeték nélküli URH-sávú rádiókapcsolat létesítésére alkalmas kétirányú adóvevő készülékek megjelenése nagy jelentőségű volt, mert képes volt helyettesíteni a telefonos információcserét.

1982-ben a digitális beszédtovábbítás egységes rendszerének kidolgozására egy munkacsoport megalkotta a GSM-(Global System for Mobile Telecommuni­cation) szabványt56. Magyarországon 1993-tól vezették be a már digitális hálózatot használó GSM-rendszereket. A roaming57 egyezmény értelmében a telefon használója akár idegen hálózatba lépve is - a hazai hálózatban megszokott módon használhatja készülékét. A GSM-rendszerek globális elterjedésével már mind az öt kontinensen találhatunk olyan országot, ahová GSM telefonunkat magunkkal vihetjük. Az ezredforduló környékén a korábbi kizárólag hangalapú alkalmazások mellett megjelentek a mobil adatkommu­nikációs rendszerek. A GPRS-(General Packet Radio Service) és az UMTS-szabványnak köszönhetően egyre nagyobb sebességű adatátvitelre adnak lehetőséget.

Az igen nagy frekvencián jelentkező rádióhullámokat nyalábokká fókuszálják, így használják fel a mobiltelefonok. A mobiltelefon-rendszer részei: 1. mobilkészülék 2. bázisállomás 3. kapcsolóközpont

 

 

56: A beszédalapú összeköttetésen kívül a GSM-rendszer alkalmas rövid szöveges üzenetek (SMS), multimédiás üzenetek (MMS) továbbítására, különböző sebességű adatátviteli szolgáltatások (HSCSD, GPRS, EDGE) nyújtására, illetve a mobiltelefonokra optimalizált internethonlapok tartalmának megjelenítésére (WAP-szolgáltatás). Révész Gábor 2003. MTA.

57: Forrás: http://www.enc.hu/1enciklopedia/mindennapi/UMTS.htm Révész Gábor 2003. MTA