Az állóképvetítők az átvilágítható és át nem világítható információhordozók bemutatására szolgáló készülékek. Két fő csoportjuk van:

1. a diavetítő és írásvetítő készülékek csoportja alapvetően az átvilágítható

2. az episzkóp az át nem világítható információhordozók kivetítésére szolgál

3. az optikai megjelenítők és elektronikus képvetítők eszközkombinációi

Az A-V eszközök egyik legnagyobb csoportjának, az állóképeknek megjelenítő-, ill. vetítőeszközei a következők:

Az írásvetítő - amely napjainkban is használatos még - a ráhelyezett átlátszó fóliák vagy egyéb tárgyak átvilágítható nagyított képét állítja elő. A legegyszerűbb és a leggyakrabban használt nagyfényerejű megjelenítő, melynek használatához nincs szükség sötétítésre. A diavetítő átlátszó képek, diaképek nagyított képét állítja elő a képek átvilágításával kiváló minőségben. Magnóval kombinált változata a hangos diavetítő. Használatához sötétítés szükséges. A több célú univerzális vetítők, olyan diavetítővel kombinált diavetítők, amelyekben az írásvetítő tartóoszlopára diavetítőt is beépítettek, lehetővé téve így a két eszköz egymást váltó, kiegészítő falhasználását.

Az episzkóp a nem világítható tárgyak (könyvek, folyóiratok, ábrák, fényképek, lapos tárgyak) kivetítésére szolgál. Az epidiaszkóp - amely az episzkóp és a diavetítő keresztezése révén jött létre - diavetítőként is működtethető episzkóp. Az ún. antiszkóp grafikus kicsinyítésre szolgáló eszköz. A mikrofilm leolvasókat a könyvtárakban a nem kölcsönözhető ritkaságokról készült kópiák megtekintésére alkalmazzák.

A diaporáma vetítés során a képeket egy közös képfelületre - egymással váltogatva és különböző effektusokat alkalmazva - két vetítőgéppel vetítették ki. Az első kép halványított eltűnése előtt már a második kép is megjelent. Lehetőség volt a képek magnószalagra előre megszerkesztett zene, illetve hangeffektusok való kíséretére is.

További eszközök, illetve eszközkombinációk

A dokumentumkamera (visualiser) nem más, mint egy reprodukciós állványra szerelt videokamera, amelynek a képét monitoron (projektoron) jelenítik meg. A tárgyasztalra bármilyen síkbeli - a mélységélesség határán belül térbeli tárgy nézeti képet tudunk megjeleníteni. Előnye, hogy térbeli tárgyakat is meg tud jeleníteni. Kivetítő segítségével (pl.: projektor) helyettesíteni tudja a diavetítőt, írásvetítőt, episzkópot, bizonyos mértékig a videokamerát is. A berendezés képes felváltani az állóképvetítők összes funkcióját (megfelelő közgyűrű adapterrel még diaképek is megjelenítése is lehetséges).

A számítógéphez kapcsolt folyadékkristályos (LCD) vetítő az állóképvetítő kombinációk egyik korai változata volt, ahol számítógép segítségével történt a képek megszerkesztése és a monitoron megszerkesztett képet az írásvetítő írófelületére szerelt több színű folyadékkristályos megjelenítő segítségével lehetett kivetíteni.

A multivízió esetében a vetítés során egy megosztott képmezőre kettő vagy annál több vetítőgéppel történt a vetítés. E műsorok a figyelem felkeltését célozzák, különlegesen lehet elbeszélni történéseket, illetve folyamatokat bemutatni. A diaképes változatukat felváltotta a videós változat, amikor egy szinkronegység segítségével képernyőnként lehetséges az egyedi képmegjelenítés. Elektronikus változatának szokásos elnevezése a monitorfal.