A camera obscura és a laterna magica

A berendezések az optikai megfordíthatóság elvén alapulva úgy működnek, hogy a leképzett kép - amely a tárgyakról visszavert fénysugaraknak köszönhetően leképezhető egy sötét kamrában - egy nagy intenzitású fényforrás segítségével vetíthető ki egy elsötétített teremben.

Egy analógia alapján a fényképezőgép ősének számító camera obscura -elsötétített kamra - megfelel a vetítőteremnek (benne elhelyezkedve vetítésnek lehetünk szemtanúi). A laterna magica lényegében fordított camera obscura, mely „kifelé" vetít, amelyben a fényforrás belül van, a nézők kívül helyezkednek el. Jellemzője volt, hogy az üveglapra festett áttetsző képeket felnagyítva vetítették egy vetítőernyőre.

A vetítés története a kézjáték falra vetülő árnyékával kezdődik, és zsinórokkal mozgatott kínai árnybábokkal történő történetmeséléssel folytatódik. A vetítés elvének első ábrázolása 1420-ból Leone Battista Albertitől származik. Leonardo is foglalkozott azzal, hogy mi módon lehet a fénysugarakat egy üveglencsével irányítani.

A nápolyi Giovanni Della Porta 1558-ban foglalta össze a cameráról és használatáról akkor tudható összes információt. A vetítés elvének ábrázolásával sok tudós próbálkozott még, köztük Athanasius Kircher (1671) is, aki a laterna magica-t homorú tükörrel - amely a fénynyaláb párhuzamosságát biztosította -, egy domború lencsével vetítő készülékként ábrázolta.

1665-ben Thomas Walgenstein dán matematikus által kialakított laterna magica már tartalmazza vetítéshez szükséges az alapvető szerkezeti részeket (fényforrás, reflektor, lencse, üveglapra felvitt kép). 1750-ben jelent meg a nyomatvetítő, más néven episzkóp, mely átlátszatlan képek, rajzok bemutatására szolgált.

Nagy lendületet adott a diavetítés fejlődésének a XIX. század közepén a fényképezés feltalálása. (Niépce és Daugerre találmánya 1838), majd a villamos világítás és az izzólámpa felfedezése (Edison). Az első mozgókép vetítésére - amely a filmipar kezdetének történetét jelenti - 1895. december 28-án került sor. Azért beszélünk filmiparról, mert a Lumiere-testvérek által először megalkotott eszköz már képes volt biztosítani a filmek üzemszerűen ismételt, biztos lejátszását. Ezt megelőzően Edison is szerkesztett filmlejátszó készüléket, ám az nem vetítéssel, hanem egyedileg volt megtekinthető. Később ő is áttért a vetített megoldásra, Amerikában az általa használt vetítéstechnika neve Vitascope volt.

Forrás információk itt tekinthetők meg.⁸⁸

88: Forrás: http://www.victorian-cinema.net/machines.htm, forrás: http://www.laterna.hu/c_home_h.html

89: További információk itt tekinthetők meg: http://www.diafilmmuzeum.hu/