Az állóképvetítők (írásvetítő, diavetítő, episzkóp és bizonyos esetek az ún. dokumentumvetítő - másképpen vizualizer) az egyik leggyakrabban használt taneszköz-csoport - nemcsak a pedagógiai gyakorlatban, hanem a humán szolgáltatások és az üzleti bemutatók elengedhetetlen kommunikációs eszközei. Nélkü­lözhetetlenek minden olyan prezentáció alkalmával, ahol a közlés több ember előtt vizuálisan történik.

Az állóképvetítők az információhordozókat áteső vagy ráeső fénnyel történő megvilágításával jelenítik meg. A kivetítendő képeket - a tárgyasztalon vagy képkapuban - a vetítő objektívek fókusztávolsága közelében helyezik el. Alkalmazásuk révén lehetővé válik, hogy - megfelelően kinagyított méretben - egyszerre több személy előtt a szemkontaktus folyamatos fenntartása mellett történhessen a prezentáció.

A kivetítendő képet az oldalhelyesség és az egyenes állás végett az egyes vetítőkre meghatározott módon kell elhelyezni. A kivetített kép a bemutatás során statikus; mozgásérzetet nem kelt a szemlélőben.