A bemutatási dimenziók két csoportra oszthatók: időfüggetlen (egyedi elemek sorozata, pl. ábra, kép, szöveg stb. gyorsan, könnyen feldolgozható); időfüggő (folyamatos) a különböző érzékelők jelei (nyomás, hőmérséklet, nedvesség, mozgóképek, hanghullámok digitalizált jelei). Felhasználóként az alábbi lényeges jegyeket emeljük ki:

- érzékszervi hatás

- a fizikai közeg

- az adathozzáférés jellege (on-line, off-line)

- az információkódolás jellege

A médiumok révén jut el az információ a befogadóhoz (tömegmédiumok, újság, tévé, könyv, multimédia). A médiumok által azonban az információ továbbítása, megjelenése, közvetetté válik. Azaz megszűnik a szemtől szembe kommunikáció, és a közlés közvetetté, mediálissá válik. Általában médiumnak nevezzük az információk terjesztésére és bemutatására szolgáló eszközöket. A multimédiumok között megkülönböztethető médiumtípusok csoportosítása:

1. Befogadás-médium esetében az a központi kérdés, hogy mely érzékszervével fogadja be az ember az információt. A látási csatorna: szöveg, ábra, kép, animáció, mozgókép befogadására; a hallási csatorna: beszéd, zene, effektusok, zörejek, zajok befogadására alkalmasak.

2. Képviselet-médium: Az információ kódolása szerint jellemzi a médiumot. Szöveg betűi ASCII, hang lineárisan (PCM kódban), vagy digitálisan 16 bites mintavétellel kerül kódolásra. Kép kódolása JPEG. A-V jel (Pal. Secam. NTSC rendszerű, vagy számítógépi MPEG formátumú).

3. Bemutatás-médium: Az információbevitel és -kimenet eszközeire vonatkozik. Itt a központi kérdés az, hogy milyen médiamegjelenítő, ill. olvasó eszközök segítségével történik az információ megjelenítése vagy a beolvasása a számítógépbe.

4. Tárolásmédium fogalom arról informál bennünket, hogy hol és mint történik az információ tárolása (mikrofilm, papír, floppy. HD, CD ROM).

5. Átvitelmédiumot a különböző információközvetítők jellemzik, amelyek az adatok folyamatos továbbítását teszik lehetővé. Az átvitel történhet vezetéken vagy anélkül. Az utóbbi esetben a levegő a közeg. (Az információátvitel közege.)

6. Információkicserélő médiumhoz tartozik minden, az információ továbbításához használatos adathordozó. Közvetett (papír, flopi, mikrofilm, CD) vagy közvetlen módon: érpár, koaxiális kábel, optikai kábel, levegő (rádióhullám), infrafény, lézerfény.

7. Bemutatási terek: minden médium bemutatási értéket állít elő, valamilyen bemutatási térben, amely az 5 érzékszervre irányul. A bemutatási tereket az információ megjelenítésére használják. Vizuális bemutatási terekre példa a papír vagy a képernyő.

8. Bemutatási értékek: a különböző média információképviseletét határozzák meg. Egy szöveg mint médium vizuálisan betűk sorozatát állítja elő, a beszéd mint médium ugyanazt akusztikus nyomáshullámként jeleníti meg. Egyes médiumok az ember által közvetlenül érzékelhetők (hőmérséklet, íz, szag), más médiumoknak előre definiált szimbólumokra van szükségük, amelyeket azok értenek, akik a szimbólumok jelentését ismerik. A szöveg a beszéd és a gesztikuláció ebbe a csoportba tartozik.

9. Bemutatási dimenziók: a médiumok bemutatási terük idődimenziója szempontjából két csoportra oszthatók:

Időfüggetlen médiumokban az információ kizárólag egyedi elemek sorozatából vagy időfüggetlen kontinuumból áll (ábra, kép szöveg). Az adatok érvényessége nem függ az időbeli feltételektől. Mindenfajta időfüggetlen (diszkrét) médium a lehetőségekhez képest gyorsan, könnyen feldolgozható.

Az időfüggő (folyamatos) médiumok a különböző érzékelők jelei (nyomás, hőmérséklet, nedvesség, a videó (mozgóképek) és az audio hanghullámok digitalizált jelei).