3.5. A közvetett vagy mediális kommunikáció
A kommunikációnak az a fajtája, amelyben a befogadó nem közvetlenül van (tér és/vagy időbeli eltolással) kapcsolatban a kibocsátóval, hanem az általa előállított, továbbított üzenettel, közvetett vagy mediális kommunikációnak nevezzük.
Így az információ a médiumokon keresztül jut el a befogadóhoz. A médium szó jelentése: „...a közbülső helyen található általános közeg, közvetítő elem (ill. elemek), mely információknak (beszéd, mozdulatok, arckifejezések, írás, elektronikus megjelenítés útján való) továbbadására vagy terjesztésére szolgál."
7. kép: A mediális kommunikáció modellje29
A médium szó jelentése: „...a közbülső helyen található általános közeg, közvetítő elem (ill. elemek), mely információknak (beszéd, mozdulatok, arckifejezések, írás, elektronikus megjelenítés útján való) továbbadására vagy terjesztésére szolgál.” (l. a mediális kommunikáció modellje30)
A médiumok alkalmazása révén megszűnik a szemtől szembeni forma. A mediális kommunikációnak két típusát különböztetjük meg egymástól: a tele- és a tömegkommunikációt.
8. kép: Az interaktív mediális kommunikáció modellje
A közvetett (mediális) kommunikáció
A technikai kommunikáció az emberi - biológiai és társadalmi - kommunikáció szabályszerűségeinek megfelelő, azonban tárgyiasult formában jelenik meg tudatunkban.
A
közvetített (mediatizált) kommunikáció, a „mediated
communication” az ezredvégi ember viselkedésének része. Ide
tartozik tulajdonképpen minden emberi kommunikáció, kivéve a
szemtől szembe társalgást.
„A kommunikáció története a tér és idő legyőzésének története; az időt két irányban is le kellett győzni: az információkat egyre gyorsabban átadni, és egyre tartósabban rögzíteni."31
9. kép: A kommunikációs formák egy lehetséges felosztása
30: Forgó Sándor [et. al.] Informatika a tanügyigazgatásban. Budapest, OKKER Kiadó, 1997. 58.
31: Fülöp Géza: Ember és információ. Budapest, Múzsák Kiadó, 1984. 50.