3.4. A közvetlen emberi és a közvetett kommunikáció

A „közvetlen" kifejezés Buda27 szerint azt jelenti, mindenféle kommunikációnak elemi jelensége, megtestesülése két ember közvetlen kommunikatív kapcsolata, amelyben minden emberi érzékszerv részt vesz, de legfőképp a látás és a hallás. Ez a kommunikációs szituáció ősi és mindenütt jelenlévő. Ezen tanulmányozhatók legjobban a kommunikáció szabályszerűségei. Lehet a kommunikáció két személyiség között közvetett, különböző technikai vagy szociális mediátorokon keresztül zajló, ezek a kommunikatív helyzetek célszerűen speciálisaknak tekintendők, amelyekben az elemi kommunikációs törvények már módosulva mutatkoznak meg. A közvetett kommunikációk is magyarázhatók a közvetlen emberi kommunikáció szemléletével, de ez már inkább alkalmazási vetület.

 

6. kép: A kommunikációs formák csoportosítása
6. kép: A kommunikációs formák csoportosítása

 

A közvetlen megnyilvánulásokat a hangözlő szervünk által képzett hangok ésa beszéd alkotja.

„A beszéd információt ad az egyénről. Tartalma, tempója, kifejezőkészsége utalhat az egyén iskolázottságára, intelligenciájára, személyiségére, attitűdjére, érdeklődésére, élményeire, érzelmi állapotára."28

A különböző társadalmi csoportok kialakítják saját kommunikációs rendszerüket, melyet az őket körülvevő környezet kultúrája befolyásol, és egyben visszahat magára a kultúra fejlődésére is. Bernstein vizsgálatai igazolták a különböző társadalmi osztályok eltérő nyelvhasználatát egy adott országon belül. A teljesség kedvéért a személyes kommunikáció eszközeit is megemlítjük. Ezek közé csak azokat sorolhatjuk, ahol a visszacsatolás lehetőségei adottak. Itt nem is eszközről, hanem módszerről kell beszélni. E körbe sorolják pl. a vitát, a párbeszédet, az interjút, az előadást. A csoportkommunikáció eszközei: a rendezvénytípusú tájékoztatók, konferenciák, kiállítások, fórumviták, prezentációk, találkozók, értekezletek, jubileumi ünnepségek.


 

27: Buda Béla: http://mek.oszk.hu/02000/02009/02009.htm#6

28: Bodnár Gabriella –Simon Péter: A viselkedés pszichológiai alapjai. Eger, EKTF Líceum Kiadó, 1998. 64.