Az információ kapukon keresztül jut a közönséghez, a nyílásnál ott állnak a kapuőrök¹³, a média tulajdonosai (irányítói, szerkesztői, akik szelektálnak azáltal, hogy kiválasztják, hogy mely személyek szerepeljenek) és az újságírók. Ők döntenek arról, hogy milyen információkból váljanak hírek, az ő merítésük alapján lesz a végtelen halmazból véges számú hír. Az információ attól függően válik hírré, hogy kié az a kapu, kinek a kezében van a kulcs, ki fizeti meg a kapuőrt. A médiafolyamatok által előállított termék az előállítás folyamán több szervezési lépcsőn is átmegy, amíg eljut a fogyasztóhoz. A folyamat minden fázisában az eredeti adatok szűrésre kerülnek, az időtartamukat csökkentik, továbbá stílusbeli változásokon, illetve szerkesztésen és tartalomszűrésen esnek át. A folyamat minden fázisa a felhasználóhoz való út egy kapujának tekintendő, így ez kapunyitásnak, illetve -építésnek is nevezhető.

Tegyük fel, hogy egy országos hálózattal rendelkező televízió riportereit az ország középnyugati területére küldik, hogy beszámoljanak az ottani erős esőzésekről és az árvizekről. Ebben az esetben a kapunyitást az esemény megfigyelése jelenti. Habár az árvíz több négyzetkilométernyi területet érint, és több millió ember életére lehet hatással, a riportercsapat időbeli korlátok miatt az egész eseménynek csak egy kis részét képes rögzíteni. Ha a riporterek a kukoricaállományban esett kárra összpontosítanak, akkor ez a döntés már egy bizonyos szűrést jelent, mert az eredetileg az összes adatra irányuló érdeklődés a kukoricatermésre szűkül, és figyelmen kívül hagy más növénytípusokat, illetve károkat.

A híreket előállító szervezeti rendszerben sok ember munkája szükséges, hogy ez a történet létrejöjjön. A vágó kiválasztja a végső formában használandó megfelelő video elemeket, az írók összeállítanak egy forgatókönyvet a hírolvasó számára, rajz- és képzőművészek olyan a megjelenítést gazdagító elemeket hoznak létre, mint a kiemelt címek, térképek vagy animációk, a zenészek pedig kísérő zenét állítanak össze. Mielőtt az adott történetet vagy hírelemet közvetíti az esti híradóban, a hírszerkesztő eldönti, mikor lesz a közvetítés időpontja, hogyan fog illeni az adott hírműsor szerkezetébe, melyik anyagot, hírelemet vagy reklámot fogja követni, majd a hírolvasó bemutatja a történetet, a stúdió személyzete pedig végrehajtja a közvetítési folyamatot.

Habár a riportercsapat több órányi videoanyagot forgatott le és állított össze, nagyszámú tényt tárt fel, és sok embert kérdezett meg interjú formájában az árvíz sújtotta területen, a történet - ha adásba kerül - csak pár percnyi hosszúságú lesz. Továbbá mindenegyes fázisban a kapunyitó vagy kapuépítő formálhatja a történet tartalmát, illetve stílusát. Minden, a folyamatban résztvevő személy hozzáadhat vagy elvehet az eredeti anyagból, és ezáltal a saját módján képes alakítani az adott kommunikációs terméket.

13: McCombs W. szerint a média az „információk kapuőrének" (information gatekeeper) szerepét játsza azáltal, hogy a szerkesztőségi munkatársaktól függ, hogy az egyes témák mikor milyen megvilágításban kerülnek adásba. Különbséget lehet tenni a média, a közvélemény és a politika napirendje között.