A kommunikáció fogalma nagyon elterjedt a társadalom- és a természettudományokban egyaránt. A kommunikáció fogalmi meghatározása több százra tehető. A kommunikáció sok helyen, sokféle jelentésben előforduló kifejezés, mely általános megközelítésben az emberek közötti viszonyok, kölcsönhatások szerveződésének eszköze, melynek során gondolatok, információk állandó cseréje zajlik. A kommunikáció a társadalmi élet egyik alapjelensége, nélküle társadalmi élet nem képzelhető el. Eredeti jelentése (közöl, megad, részesít, megoszt, megbeszél, tanácskozik; közzététel, teljesítés, megadás, a gondolatok közlése a hallgatósággal) kifejezésekre vezethető vissza. A fogalmat értelmezve sokan gondolnak kapcsolatra, információcserére, közlésre, közlési folyamatra. De vajon meddig terjed a fogalom határa? Kommunikációnak kell-e tartanunk minden, rendszerek közötti információcserét - az összes olyan jelenséget, amelyben információk mozognak? Így a fogalom köre kiterjed a sejten belüli folyamatoktól a kozmikus jelenségekig, vagy az állati megnyilvánulásoktól kezdve a számítógépek közötti adatátvitelig. Vagy pedig szűkítsük le a kört kizárólag csak az emberi-társadalmi információcserére? A kommunikáció valójában az egyik legfontosabb emberi életjelenség, amely minden társadalmi folyamatban szerepet játszik, s ilyenformán a kommunikációelmélet szorosan kapcsolódik a hírközléshez, kibernetikához, filozófiához, pszichológiához, szociológiához, antropológiához, pedagógiához, nyelv- és irodalomtudományhoz, művészetelmélethez, esztétikához.

Az Idegen szavak és kifejezések szótárában³ a „kommunikáció" fogalom három jelentését találhatjuk: A szó latin alakja communicatio, -onis fn Jelentése: 1. közzététel 2. teljesítés, megadás 3. ret a gondolatok közlése a hallgatókkal. Részletesebben az alábbi ábrán láthatjuk a kifejezés származtatását.

Másik értelmezésben a kommunikáció latin szó jelentései: 1. tájékoztatás, (hír)közlés, 2. inf információk közlése és cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer (nyelv, gesztus stb.) útján, 3. ritk közlemény, összekötetés, közlekedés, érintkezés. Horányi Özséb terminológiájában a kommunikációs akció használatos, így indokolja terminológiáját: „Noha a kommunikáció megnevezés általánosan elterjedt, meg-megújuló törekvések figyelhetők meg magyar szóval történő helyettesítésére. Csakhogy az eddigi javaslatok nem hoztak eredményt. Pl. mondhatnánk közlést a kommunikáció helyett, ámde magyarul lehet hőenergiát is közölni; vagy mondhatnánk közleménycserét, ámde a tömegkommunikáció eseteiben éppen nem cseréről, vagyis kölcsönös közleményátadásról van szó."⁴

3: Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. 441.

4: Horányi Özséb: Kommunikáció. In: Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció I-II. Válogatott tanulmányok. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1977. 5.