3.9. A mesterséges intelligencia

A mesterséges intelligencia - az angol szakirodalomban artifical intelligence, röviden AI.

Mesterséges intelligenciakutatás az észlelés kulcsfontosságú aspektusait próbálja számítógéppel szimulálni. Célja, hogy intelligens módon viselkedő gépet tudjanak létrehozni. A számítógépes tudomány aránylag új alkalmazási területe, annak legdinamikusabban fejlődő ága. Legjelentősebb képviselői Herbert A. Simon és Allen Newell.

A számítógép megszületése óta a filozófusokat és regényírókat egyaránt foglalkoztatja az a kérdés, hogy az ember által készített szerkezet képes lesz-e valaha önálló gondolkodásra, és ha ez egyszer bekövetkezik, szélsőséges esetben akár teremtője elleni lázadásra. Annak ellenére, hogy a mesterséges intelligencia alapvetően számítógépes szakterület, eredményeit a közvélemény mindig nagy érdeklődéssel követte.

A mesterséges intelligencia mindazon elméleti, kutatási eredményeket, technikákat, módszereket foglalja magába, amelyek segítségével az emberi gondolkodás, a problémamegoldási és kommunikációs tevékenységek számítógéppel megvalósíthatóak. (Raffai, 1986.)

Az AI termékei nagyon sokrétűek, és több tudományterület részére jelentenek értékes hozzájárulást. A filozófiai gondolkodásra is élénkítően hatott, lehetőséget adva az új elemzésekre. Napjainkban jól működő vegyi, fizikai, adminisztratív, jogi, gazdasági és pénzügyi alkalmazások léteznek. Kutatása az IT vállalatokra és oktatási intézményekre egyaránt jellemző.

Kommunikatív szempontból kiemelendő a beszéd- és arcfelismerő rendszerek megjelenése. Bill Gates így nyilatkozott erről:

„Elkötelezett híve vagyok a beszédfelismerő szoftvereknek. Biztos vagyok abban, hogy néhány éven belül megértik, amit mondunk, sőt válaszadásra is képesek lesznek. Kisméretű beépített kameráknak köszönhetően felismernek bennünket, gesztusainkat arcunkról leolvasva tisztában lesznek érzelmi állapotunkkal. A gépek a szó szoros értelmében véve nem válnak intelligenssé, habár a rajtuk futó szoftverek - korlátozott, de fontos területeken - ezt az érzést keltik. Ez lesz a holnap..."

Tehát közléseinket értelmezni tudó rendszerek jönnek létre, amelyek úgy születnek meg, hogy viselkedésspecifikus aktusok sorozatára bontják le az elvégzendő feladatokat, amelyek megfelelő számítási modell megválasztásával vagy egy új modell felállításával a számítógépen implementálhatók.

Az AI jól definiált és rutinfeladatok esetén már képes az emberi viselkedés számítási modellekkel való kifejezésére és számítógépen történő implementációjára. Sok válaszra váró kérdés van: az intelligencia és az érzelmek, a kulturális háttér, az írás- és látástudás.

Elképzelhető, hogy az AI lesz az a terület, ahol idővel eme fontos kérdésekre választ kaphatunk, s így az intelligencia máig ismeretlen volta, a definíciók és konszenzusok hiánya talán nem olyan sokára megoldódik.

Alkalmazási területei:

  • emberi cselekvések felismerése
  • háztartási és gépjárműipari alkalmazás
  • ipari szakértői rendszerek
  • műszaki területeken adatértékelés, rendszerdiagnózis, jelenségek jóslása
  • internetbe ágyazott intelligens rendszerek együttműködése
  • intelligens keresés, ügynöki hálózat