Az információs társadalom a XXI. század meghatározó fogalma. Kialakulásának folyamatát az utóbbi évek technológiai-társadalmi történései döntően befolyásolják. Elmondható, hogy korunkban általánossá válik a számítógép használata, és ez fontos tényezője a társadalom átalakulásának, az információforradalom kirobbanásának. Az ipari korból az információs korba vezető út során ez a forradalom jelenti átmenetet. Mindezt az elektronikus fejlődés és az a társadalmi információéhség váltotta ki, mely a XX. század második felére oly jellemző.

Napjainkban a kommunikációkutatás három szint szerint történik:⁹⁶

• a társadalom egészének és intézményeinek makroszintjén (szociológiai)
• az egyének közötti kommunikáció mikroszintjén (pszichológiai)
• a technikai vizsgálat szintjén (fizikai).

A kutatások súlypontja a befogadó oldalán jelenik meg. Az új kommunikációs technikák (hálózatok, a mesterséges intelligencia kutatásának eredményei) megváltoztatják az eddigi tevékenységeket (munkahely, oktatás stb.), és így eltünnek a földrajzi, időbeli és nyelvi különbségek.

Napjainkra általánossá válik az elektronikus adatcsere. A mindennapjainkat átszövő szolgáltatásokban (üzleti világ, banki szféra, tőzsdei munka, statisztika, műszaki adatok, híranyagok stb.) nagy mennyiségű adat cserélődik ki napról napra.

Az információforradalom összetevői: az információ robbanásszerű növekedése és a technikai (digitális) forradalom. Mi jellemző erre a társadalomra?

• az információs technikák fontossága
• az információhoz való szabad hozzájutás, az információ létrehozása és felhasználása
• szabad, zökkenőmentes kommunikáció az idő és tér korlátjának kikapcsolásával
• az élet különböző területeinek globalizálódása

Az információrobbanás legjellemzőbben az alábbi területeket érinti:

1) Elsőként a tudományos területet, hiszen itt már az 50-es évektől észrevehető volt e változás. A tudományos információk egyik jellemzője korunkban, hogy mennyiségük kb. kéthavonta megduplázódik. Másképpen ez azt jelenti, hogy „mintegy másfél év alatt annyi új ismeret keletkezik, mint amennyit az emberiség az idők kezdetétől napjainkig tárolt."⁹⁷

2) A társadalom tagjai is gyakrabban használják az információt vásárlásaik során, az állampolgári jogok és kötelezettségek gyakorlásában, az oktatásban és a kultúrában.

3) Az információs iparág, melynek fő jellemzője az információtechnológia, dinamikus fejlődés elé néz. Milyen tényezők indokolják ezt a fejlődést?

a) a hardvereszközök teljesítményének ugrásszerű növekedése

b) az eszközök ár- és teljesítményarányának kedvező alakulása

c) a kommunikáció sebességének növekedése

d) a hálózatok elterjedése, információs autósztráda, Internet

Az „autósztráda" lényegéről Rózsa György így ír: „Az autósztráda lényege: a világ hálózatba kötött számítógépei legváltozatosabb információfajtái cseréjének rendszere, ami egyaránt vonatkozik a szó, az állókép, a mozgókép, a zenei, a kutatási, az oktatási, a szórakoztatási és ami üzletileg legfontosabb: a gazdasági és ügyintézési adatok továbbítására. A PR, a marketing, a bevásárlás, a bank- és tőzsdeügyletek soha nem látott lehetőségeit nyújtja uniformizálás-szabványosítás útján."⁹⁸

Az UNESCO Információs világjelentésében így közelítik meg a kérdést: „Az információs szupersztráda nézetünk szerint nem annyira az információról szól, mint inkább a kommunikációról... Ezt nem tekinthetjük egy hideg és kihalt útnak le- és behajtókkal, a forgalom szállítására, viszont annál inkább a kulturálisan gazdag és dinamikusan egymást keresztező közösségek sorozatának, nagyoknak és kicsiknek, északiaknak és délieknek, keletieknek és nyugatiaknak, ahol kreatívan gondolkodó emberek élnek, és ahol egymással kapcsolatba lépve egymást gazdagítják. Sokkal inkább tehetjük ezt egy megszemélyesített falunak, mint egy autósztrádának. Itt az emberek lebontják az idő és távolság támasztotta akadályokat, és különböző módon, egy kaleidoszkóphoz hasonlatosan működnek együtt."⁹⁹

e) A mass customization¹⁰⁰ (tömeges testre szabás) egyesíti magában a kisipar személyre szóló voltát, változatosságát a tömegtermelés gyorsaságával, tökéletességével. A „mass customization" keresletvezérelt termelési rendszer. (X cég annyi és olyan darabot gyárt le az adott alaptermékből, amennyit és amilyet a megrendelők óhajtanak.)

f) „Az Internet média, távközlési hálózat, informatikai rendszer, kultúra, gazdaság, mítosz. [...] Az Internet mítosza nagyon hasonlóan működik a korábbi technológiai mítoszokhoz (gőz, villamosság), mégis erősebbnek látszik mindegyiknél, ugyanis egyrészt saját maga a mítosz legnagyobb terjesztője és alakítója, másrészt pedig a tömegmedializált társadalomban a mítoszteremtés iparszerűen űzhető, pontosabban erősíthető a hálózat körüli lelkesedés, és mindebből jelentős anyagi haszon termelhető; tehát komoly érdek fűződik az Internet-mítosz minél nagyobbra gerjesztéséhez. (Rózsa i. m.)