Egy cédulát csúsztatott hátra Puliszkának.
Puliszka nem emelte fel a fejét, s egy mozdulattal lesöpörte a cédulát a pad alá. A bal kezével söpörte le, a jobb keze közben írt tovább. Madár akkor már megint egyenesen ült, és merően nézett maga elé.

Puliszka egy perc múlva felemelte a fejét. Először reám nézeti. Aztán Frideczkyre. Aztán halkan köhögött. Mikor odanéztem, lekapta a fejét.

Egy idő múlva megint köhögött. Frideczky a másik oldalon ül, kettejüket a padtáv választja el. Ez a padtáv szemben van a katedrával. Itt szoktam sétálni feleltetés közben.

A cédula átröpült Frideczkyhez. Látszik Puliszkán, hogy jó céldobó. Pontosan Frideczky orra elé esett, aki letakarta a tenyerével. Egy percig ő is szorgalmasan dolgozott tovább.

Most Frideczky kezdett köhögni. Legnagyobb meglepetésemre Babuják, a félhülye, emelte fel a fejét. Először reám kancsalított. Aztán hátra, Frideczkyre. Aztán megint reám, s közben bólintott a fejével anélkül, hogy hátranézett volna. Soha nem tételeztem fel ennyi ravaszságot Babujákról. Úgy látszik, bizonyos dolgokban elég jól fog a feje. A jobb karját hátradugta, s a pad fölött Frideczky felé tartotta. Átvette a levelet, s becsúsztatta a füzetébe, az itatós és a felső lap közé.

Babuják a második padsorban ül, a leánynövendékek mögött. Cserey és Neumann mögött ül. Mielőtt bármit csinálhatott volna, reá néztem, Babuják mereven visszanézett. A keze ebben a pillanatban egy önkéntelen mozdulattal becsapta a füzetet.