3.6. A némafilm kora
1895-ben, amikor Louis és Auguste Lumiére először vetítettek fizető közönség előtt, utjára indult az új médium, a mozi. Az első vetítést hosszantartó kísérletezések előzték meg. Elengedhetetlen volt a fénykép, az Edison-féle 35 mm-es film, az elektromosság és még sok más apró részlet felfedezése, illetve kidolgozása, ahhoz, hogy a párizsi Grand Caféban összegyűlt döbbent közönség láthassa az állomásra begördülő vonatot. Már az indulásnál tisztában voltak azzal, hogy ilyen mennyiségű információt a tömeg számára könnyen felfogható módon semmilyen más tömegkommunikációs eszköz nem közvetít. A korábbi mozgóképes megjelenítésekhez viszonyítva megváltozik a befogadás körülménye: egyszerre, akár több helyen is, sok ember részesül ugyanabban az élményben. A filmben rejlő lehetőségek így meghatványozhatókká váltak.63
A lumiére testvérek megalkották a kinematográfot, mely egyszerre felvevőkamera, másolóberendezés és vetítőszerkezet. Működésének lényege, hogy a kamerába fűzött filmre úgy készülnek a mozgás fázisfelvételi, hogy a film a felvétel pillanatában nem mozog. Csak akkor mozdul tovább, ha a takarópille (más néven zárszerkezet) eltakarja a fény útját a képablakban. Ezzel az eljárással a képkockák egymás után helyezkednek el.
61. ábra: A Lumière testvérek, és a filmfelvevő elve
A 19-20 sz. fordulóján, amikor a film a mozi megszületett, kirajzolódott a filmművészet két nagy csoportja a fikciós film és a nem fikciós film.
A Lumiére fivérek filmjeit tekinthetjük a nem fikciós filmek ősének, hiszen az ő filmjeik lényegében eseményrögzítésekből tevődtek össze. Készítettek felvételeket a családjukban, különböző közterületeken, idegen országokban, stb., ezzel megteremtve a filmhíradó, a néprajzi film, a dokumentumfilm és a családi filmezés alapjait.
62. ábra: Lumiére fivérek: A vonat érkezése (1895)64
Néhány évvel később tűnt fel egy másik filmes, Georges Meliés. Ő a fikció, vagyis a kitalált történetekre épülő filmműfaj atyjának tekinthető. A kor filmtechnikai színvonalához képest rendkívül nagy kreatívitásról tanúskodnak munkái. Olyan filmtrükköket dolgozott ki, amelyek gyakran a fantasztikum világába vezetnek.
63. ábra: Meliés: Utazás a holdba, 190265
Minden új művészeti terület hasonlít egy kicsit a kifejezőeszköz-tárához leginkább hasonlító másik művészeti területhez. A film kezdetekben a színházzal mutatott rokonságot, töbmindenben hasonlítottak egymáshoz: a befogadás körülménye, a történetmesélés módja, szerkezete (helyszínek, jelenetek, idő- és tér ugrás, stb.). A technikai változásoknak köszönhetően hamar kialakult a flm saját nyelve.
Amerikában az első filmvállalatok az Edison, Biograph és a Vitagraph. Az 1905-ös esztendőt követően egymás után születtek meg a filmgyártó és kölcsönző vállalatok. Ez annak köszönhető, hogy az amerikai film megtalálta az új művészet legkifejezőbb eszközeit: a filmet a dokumentumszerű, valósághű ábrázolás szolgálatába állították, a technikai trükkök segítségével pedig irreális, képzeletbeli világot varázsoltak elénk.
Edwin S. Porter megteremtette a western típusú filmet A nagy vonatrablás és más hasonló filmjeivel. Az amerikai némafilm legnagyszerűbb alkotásának David W. Griffith az Egy nemzet születése című filmjét tartották. A franciáknál Mack Sennett rendkívüli komikusokat fedezett fel és dolgoztatott filmjeiben, például Charlie Chaplint, Ben Turpint és a híressé váló fürdőruhás lánysereget és a rendőrosztagot.
A némafilm kora sajátos színészi játékot követelt. Hatalmas gesztusok, intenzív mozgás jellemezte. A hangja a filmeknek nem volt, de a vetítések nem voltak némák, mert gyakran filmet egy mesélő kommentálta, vagy zongorakísérettel tették élvezhetőbbé.
1922-ben történt valósult meg a hang és képrögzítés találkozása akkor, amikor az első hangos filmet levetítették, de csak 1929 után aratott végérvényesen győzelmet a némafilm felett.
63: Nem véletlen a modern kor diktátorainak (Sztálin, Hitler) ragaszkodása a filmhez, házi rendezőik tömegével készítették a propagandafilmeket. (Szerző)
64: Forrás: http://mek.niif.hu/01900/01905/html/index1051.html
65: Forrás: http://www.filmtett.ro/cikk/589/metropolis-arnyekaban-a-sci-fi-tortenete-41-18951935