3.6. A tekintet ismérvei

A nézés, a tekintetkeresés motivált cselekvés, amelyet több ok válthat ki, pl.: szexualitás, rivalizálás, agresszivitás, odaadás.

A tekintet útja nagyon összetett és nehezen megállapítható. Kísérleti eszközökkel megvizsgálták, hogy a személyek közötti kommunikáció során mi a tekintet útja és időtartama. A tekintés útja szorosan összefügg a beszéd struktúrájával. A tekintet iránya és tartalma a kommunikáló felek viszonyáról ad egyértelmű eligazítást.

A másik félre szegeződő tekintet feszült figyelemre éppúgy utalhat, mint a másik fél szándékainak kifürkészésére. Különneműek kapcsolatában ugyanez akár kezdeményezésként is értékelhető. Az egymással megismerkedni vágyók például „szemez"-nek, míg az ismeretségi körön belül a kapcsolat elmélyítésére törekvők a másik felet „fixírozzák". Nemcsak humán vonatkozása van. Tekintetváltás ember és állat között is létrejöhet. Az etológusok megfigyelése szerint a harcra készülő magasabb rendű állatok a támadás előtt hosszabb ideig nézik egymást. A nézés az információszerzés és a visszajelzés módja. Az emberi tekintetek megfigyelése (Argyle131) szerint a teljes beszélgetés ideje alatt egymásra tekintések aránya mindössze 25-75-% között mozog.

Egy pillantás időtartama kb. 3-7 másodperc. Tekintetük a teljes együttlét 15-50%-ában találkozik kölcsönösen. Hallgatás közben az emberek közel kétszer olyan gyakran néznek társukra, mint beszéd közben. Amikor a hallgató fél megszakítja tekintetének találkozását a beszélő féllel, ez sokszor nem azért van, mert „nem állja a beszélő tekintetét", hanem azt is jelentheti, hogy beszélni kíván. Egyes kultúrkörökben a tekintetek találkozásának aktusát külön viselkedési és illemszabályok rögzítik.

Így például a nőknek számos helyen még ma sem szabad társas szituációban más férfira nézni, csak arra, akivel mindenki által elfogadott módon kapcsolatban állnak. A „szemérmesség" kifejezés is egyértelműen a tekintet útján történő kezdeményezés, üzenés korlátozására irányul. Tapasztalati tény, ezért érdemes figyelembe venni, hogy a szeretett vagy szimpatikusnak talált személyen tartósabban áll meg tekintetünk, és rövid megszakítások után nyomban vissza is tér rá.

Az esetek többségében tekintetünk a másik fél arcára, szemére, szájára irányul. A bizalmas nézés során a partner „gusztálása" sokféle, negatív jelentéstartalmat is hordozhat. Ezért célszerű tartózkodni ettől. A hivatalos kapcsolatokban, az üzleti életben tekintetünk irányából és tartalmából azt kell kiolvasnia partnerünknek, hogy nagy érdeklődéssel figyelünk rá. Éppen ezért a beszélgetés vagy tárgyalás során, amíg a másik félnél van a szó, célszerű csaknem folyamatosan rá irányítani - a hivatalos nézés, azaz a szem és a homlok irányába - tekintetünket. Illetlen, ha a partner hallgatása közben kinézegetünk az ablakon, esetleg az asztalán lévő iratokat tanulmányozzuk.

 

53. kép: Agresszív jelzések a rhesus-majmoknál (felül) és a zöld gémnél (alul)
53. kép: Agresszív jelzések a rhesus-majmoknál (felül) és a zöld gémnél (alul)

A majom esetében a testtartás a kemény rábámuló helyzetből álló helyzetbe, majd nyitott szájjal történő fejmozgatásba, míg a gémnél, a taréjborzolásból, farok toll rezegtetésre, majd erős tollborzolásba csap át.132

Tanácsok: ha prezentálunk, azaz valamilyen eszköz segítségével közöljük mondanivalónkat, akkor a befogadás mértéke attól függ, hogy mondanivalónk közvetlen kapcsolatban van-e a prezentációs eszközökkel. Amennyiben mondanivalónk kapcsolatban van a vizuális megjelenítő eszközzel, azaz mutogatunk rajta - irányítva ezzel a néző figyelmét -, akkor is csak 25-30%-át képes befogadni a szavainknak. A hatékonyság érdekében azt ajánlják a szakemberek (A. Pease), hogy hatékonyabb a közlés, ha a mutatóként használt tollat, pálcát felemelve a két fél szeme közé helyezve vonjuk vissza a másik fél tekintetét magunkra. Így lehetséges, hogy közlésünket a lehető leghatékonyabban magába fogadja a másik fél.

Ez a kétszemélyes tárgyalásokra és korrepetálásokra egyaránt jó megoldás.

A tekintet tartalma, ha korlátozott mértékben is, de szabályozható. A heves, hirtelen támadó érzelmek (örömteli vagy éppen kellemetlen meglepetés, fájdalom stb.) gyakran járnak együtt elháríthatatlan reakciókkal: a pupilla tágulásával, esetleg könnyezéssel.

Bár közléseink során a tekintet önálló életet él, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy másrészt a mimika részeként is értelmezhető. Jelentéstartalmának megfejtése során mindezekért célszerű megfigyelni az arckifejezésben beálló változásokat is. Hazugsás vagy elhallgatás esetén a tekintettalálkozások száma egyharmadára csökken.

Ha valaki a beszélgetés több mint kétharmadában néz a másikra, az jelentheti azt is, hogy megnyerőnek tartja, de azt is, hogy provokálni akarja a másikat. Itt fontos megemlíteni a pupilla méretét. Megfigyelések alapján - és az idegi működést is figyelembe véve - megállapították, hogy a szem egyik része, a pupilla, az interakciók során az izgalom kifejezésének az eszköze, mely az emberi akaratától független vegetatív szabályozás alatt áll. Ez az egyetlen, közlési mód, amely nem tanulható, nem fejleszthető. Így a pupilla méretének szűkülése agressziót, tágulása pedig elfogadást jelent. Megfigyelték azt is, hogy szexuális tartalmú képek hatására, gyermekét tartó anyát ábrázoló képek hatására is megnőtt a pupillák mérete, a semleges hatású tájkép szemlélésekor nem vagy csak alig volt elváltozás.


 

54. kép: Korunk törzsi archaikus kultúrájának vizsgálata
54. kép: Korunk törzsi archaikus kultúrájának vizsgálata

Megjegyzés: Paul Ekman amerikai antropológus igazolta az alapérzelmek veleszületettségének elméletét. A kutatás eredményeként az amerikaiak és az új-guineai bennszülöttek kölcsönösen felismerték a kifejezett érzelmeket.

A beszéd közbeni tartós szemlehunyás, szemzár arra szolgál, hogy kizárja a másik felet a látómezejéből. Megfigyelések szerint ezzel a jelenséggel állunk szemben, ha percenként 6-8 alkalomnál többször fordul elő, és 1 másodpercnél hosszabb ideig tart. Az látszik, hogy közel áll az elalváshoz, közönyös, unatkozik, fáradt. A szemlesütés az elhárítás, a kívül maradás, az elhallgatás, a bizalmatlanság kifejezője. Megfigyelések szerint, ha csökken a beszélgetési távolság, akkor csökken a szemkontaktusok száma (a liftezés során is tapasztaljuk, hogy a szűk térben nem vesszük fel a tekintetet a bent lévő felekkel).

A tekintet irányítása: A tekintet igen fontos minden előadói tevékenység során. A színészek játék közben ebből merítenek erőt az átéléshez. Versmondás során használni kell a tekintet erejét. Verstől függően kell a távolba nézni, esetleg a közönséget, vagy befelé fordulva nézni.

Tanácsok a tekintetkommunikáció alkalmazásához:

  • nyilvános fellépés esetén megszólalás előtt jártassuk körbe a szemünket, próbáljunk meg egyenként és mindenkivel egyszerre kapcsolatot teremteni
  • a pillantás iránya vízszintes irányú legyen, és balról jobbra tartson
    csakúgy, mint kultúránkban a fő nézési irány
  • az egyes tanulókkal ne tartson tovább a nézési idő 4-5 másodpercnél
  • keressen kapaszkodóként, bátorításként olyan hallgatót, akinek pozitív reagálása, helyeslése megnyugtatóan hat önre
  • korábban a portréfestők, majd fényképészek, újabban a filmes formanyelv használja nagy előszeretettel az arcjáték megjelenítését (A filmvilágban, képkivágásokban ez a premier-, ill. szuperplán határán mozog.)

A törzsanyagot kiegészítő források:

26. Hivatkozás: A törzsanyagot kiegészítő források
URL: http://face-and-emotion.com/dataface/facs/manual/TitlePage.html

27. Hivatkozás: A törzsanyagot kiegészítő források
URL:  http://face-and-emotion.com/dataface/facs/manual/Examples.html#999788

 

 

131:M. Argyle: Munkahelyi szociálpszichológia. Gondolat, Budapest, 1981. 26-30.

132: Wilson E. O. Az állati kommunikáció. In: Horányi Özséb: Kommunikáció 2. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest, 1978. 58.