3.4. Az arckifejezések, a mimika

A mimika, másképpen arcjáték, az érzelmek tükre. Az öröm, a szomorúság, a félelem, a harag, a düh, az indulat, az undor, unalom, érdeklődés, együttérzés, sajnálkozás verbális közlés nélkül is kiolvasható az arcokból.

 

47. kép: A csimpánz kifejező mimikája
47. kép: A csimpánz kifejező mimikája



5. animáció: A csimpánz kifejező mimikájának animációs változata

A csimpánz128 kifejező mimikájának információtartalmát az ember is könnyen megértheti (noha ez természetes viszonyok között fajtársaknak, fajtestvéreknek címzett szignál).

 

 


48. kép: Az arc részei

A csecsemő mosolyából arra következtetek, hogy a mimika nagyrészt öröklött. Kutatók megvizsgálták, hogy mely érzelmeket ismernek fel eltérő kultúrájú népek. A mimikát az aktuálisan átélt, tudatosan vagy spontán ránk törő érzelmeink, indulataink vezérlik. A tipikus arcjátékokat jellemezhetjük aszerint, hogy dominánsan milyen érzelmeket tükröznek.129 A jellegzetes mozgásokban megnyilvánuló alapállapotok a következők: öröm, meglepetés, félelem, szomorúság, harag, undor, érdeklődés (Ekman) .

Az arc részeit külön-külön vizsgálva megállapították, hogy az érzelmek kifejezésében az arcon a szemnek, szemöldöknek és a szájnak van kitüntetett szerepe. A jelzéseket a szem és a száj körüli izmok finom és rendezett mozgásai keltik. E mozgások részben akaratlagos kontroll alatt állnak, részben pedig kevésbé tudatosak. Az arcjáték többnyire nem tudatos szinten jelenik meg a verbális közlés alkalmával. Kivételt képez a színészi előadói tevékenység, amikor az előadó nemcsak átéli, hanem illusztrálja is érzelmeit.

A mimika a kulturális hatásokra is változik. A szemöldök összevonása, a száj elhúzása nemtetszést fejez ki. A nyelv kinyújtása általában csúfolódást, míg a tibetieknél üdvözlést jelent. A mimika gyorsan elárul bennünket. Fontos tudni, hogy szabályozható, de hamisítható is. A mimika szoros velejárója az arc formája és az arcon elhelyezkedő érzékszervek alakja, összképe, arányai, esztétikuma.




1.Videó: Nemverbális (mimikai) kommunikáció: A mimika, ahol a különböző érzelmi állapotok megjelennek, Paul Ekman szerint hat alap érzelemfajta tükröződik az arcon

Az arc összetevői: a homlok, a szemöldök, a szemek, az orr, a száj, az áll, az állkapocs és a pofacsontok, az arc vonala, a bőr és az anyajegyek.

A száj eltakarásának gesztusa a megtévesztés vagy elhallgatás szándékára utal, az orr érintgetése, vakarása, piszkálása pedig az eredeti mozdulatot leplezi.

Az archoz illesztett kézgesztusok többsége a hazugsággal, őszintétlenséggel, elhallgatással, jobb esetben szorongással, bizonytalansággal, tanácstalansággal függ össze. Akik már - saját belátásuk szerint - elégséges információval rendelkeznek ahhoz, hogy válasszanak különböző cselekvési változatok között, gyakran az álldörzsöléssel, állsimogatás gesztusával fejezik ki.

A mimika tudatos visszafogására az arisztokrácia körében különös gondot fordítottak. A szenvtelen arc elengedhetetlen volt bizonyos társadalmi érintkezések alkalmával. Az arc elrejtése kedvelt szórakozás az emberek körében, l.: maszkabál. Ugyanakkor a bűnözők is az arcukat rejtik el a felismerhetetlenség reményében. Az arc a rituálék, a tabuk céltáblája. Közel-keleti muzulmán országokban ismeretes a nők arcának csadorral való takarása.

 

49. kép: A hazugság ábrázolása szájeltakarással
49. kép: A hazugság ábrázolása szájeltakarással


25. Hivatkozás: A törzsanyagot kiegészítő források
URL: http://www.scribd.com/doc/6794125/Allan-Pease-Testbeszed


Nem szorosan az arcsíkhoz tartozik, de mindenképpen itt említendő a fül és a haj, valamint a szőrzet az arcon. Általában ösztönösen próbálunk olvasni mások arcából, az arcból következtetni lehet a jellemre és vérmérsékletre, és a közlő fél mondanivalójához való viszonyára. Az arcnak sokszor lehet megtévesztő értéke. Sokszor egy arc alapján sokat ígérő személyiségnek vélhetjük a viselőjét, ugyanakkor a valódi személyisége még fejletlen. Más esetben egy egyszerű arc gazdag személyiségtípust rejthet.

Az arccal kapcsolatos manipulációk megfejtése során számos értelmezhető mozdulattal, mozdulatsorral találkozhatunk.

 

128: Székely Pál: Állat az állatnak üzen. Biokommunikáció. Natura, Budapest, 1986.