Valójában tekinthető-e a felsírásunk az első kommunikatív aktusnak? Vagy honnan is számoljunk emberi létünk megnyilvánulásait? Az öntudat kialakulásától vagy talán az első mosolyunktól, vagy még korábbról? Igen, jóval korábban történik az emberre is jellemző információátadás, azaz kommunikatív aktus. Egyszerűsítve az élővilág törvényszerűségeit vizsgáló tudomány a biológia aspektusait, az élővilág kommunikációjával foglalkozó szakemberek az itt lejátszódó folyamatokat az alábbi területre koncentrálják.

1. A sejtkommunikációban részt vevő információk változatai:

- öröklési információ

- anyagcsere-információ

- idegi információ

2. Szervezeti szintű kommunikációs folyamatok

Sejtszintű kommunikációs folyamatok

A sejtszintű kommunikációs folyamatok alapja az az ismert tény, hogy a sejt az élő szervezet legkisebb önálló, életképes szerkezeti és működési egysége. Ugyanakkor azt is hangsúlyoznom kell - mint minden élő egység kapcsán meg lehet jegyezni -, hogy az élő sejtek meghatározott kapcsolatban állnak egymással, alapvető jellemzőjük információtartalmuk és kommunikációs képességük.

Az öröklési kommunikáció szerepe a faj evolúciós hajlékonyságának a növelése. A sejtek közötti kommunikáció révén gazdag egyéni genetikai különbségek alakulnak ki, mert a különböző származási vonalaknál előállt mutációk állandóan kombinálódnak.

Az öröklési kommunikációnak több típusa van. A sejtosztódás esetén a szülősejt megkettőződése a sejt szétválása előtt mindkét utód számára teljesen azonos genetikai információt nyújt. Az ivaros szaporodás során a szülői szervezetek (a hím és a nőstény) ivarsejteket hoznak létre. Ezek a speciális sejtek csak felét tartalmazzák az utód számára szükséges információnak. Amikor ezek a sejtek összeolvadnak, az utód mindkét szülőtől egyenlő mennyiségű információt kap.

Az anyagcsere-kommunikáció. Ennek a kommunikációtípusnak kettős szerepe van; egyrészt a soksejtű állatok és növények szabályos fejlődését ellenőrzik. Az anyagcsere-kommunikációt ezek a hormonoknak nevezett küldönc molekulák közvetítik. A kémiai hordozók egyik alapvető feladata a sejtek differenciálódásának közvetítése. Közismert példa a fejlődési hírvivőkre - az elülső hipofízis hormonok hatására - a petefészekben kiválasztódó ösztrogén hormonok, amelyek a csontok, a méh és a mell szöveteinek sejtjeire gyakorolnak hatást. Az ösztrogén hormonok minden szövetben célsejtekhez jutnak el, s ezekben a sejtekben elindítják azokat az anyagcsere-reakciókat, amelyek végül is a test másodlagos nemi jegyeinek kifejlődéséhez vezetnek.

Másrészt a hormonok szerepet játszanak a homeosztázis folyamatában. Ennek révén minden szervezet a minimálisra csökkenti a külső környezet változásainak hatásait a belső környezetre.

Az idegi szintű kommunikációs folyamatok. Az előzőekben tárgyalt genetikus kommunikáció fiziológiai időterjedelme emberöltőkben adható meg. Az anyagcsere-kommunikáció jóval rövidebb (egy emberöltőn belüli) évekre, hónapokra, napokra, órákra terjedhet ki. Az idegi információ viszont a túlélés érdekében - amikor a bizonyos környezeti eseményekre a másodperc tört része alatt kell reagálni - azért alakulhatott ki, mert szükség volt egy olyan kommunikációs csatornára, amely gyorsabb, mint amelyet a hormonok biztosítanak. Ezeket a csatornákat az idegsejtek (neuronok) biztosítják. Az idegi információt az idegsejt vagy neuron hordozza.

A kapcsolási idő a mai gépi rendszerekhez képest nagyon alacsony. Ez az érték két neuron között 1/1000 másodperc. Ezt az időt a mechanikus zárszerkezetű fényképezőgépeknél már több mint 20 éve megvalósították.

Szervezeti szintű kommunikációs folyamatok

Információink birtokában vagyunk képesek eligazodni környezetünkben. Azonban a rendelkezésre álló információk mennyisége alkalmanként igen változó. Van olyan alkalom, amikor olyan sok inger ér bennünket, hogy már képtelenek vagyunk szelektálni a környezetből jövő jelekre. Van, amikor tudunk az információkról, és van olyan is, amikor a tudatalattinkat célozzák meg vele. Más esetben pedig olyan kevés információval rendelkezünk, hogy nehezen tudjuk magunkat időben és térben elhelyezni.

A élénk információközlésre jó példa a videóklipek stroboszkopikus gyorsasággal vetített képei, míg a horrorfilmekben gyakran alkalmazzák a szűk képkivágást, amikor nem tudjuk, hogy a következő pillanatban mely oldalról fog belépni egy szörnyűséges alak.

Pszichológiai értelemben több érzékszervi csatornát különböztetnek meg. De melyek azok, amelyek a kommunikáció szempontjából számunkra fontosak lehetnek? Mellőzve a pszichológiai csoportosítást nézzük meg, hogy mely érzékszervek vesznek részt a környezetünkből jövő ingerek érzékelésében, továbbításában. Ezek a szem, a fül, a bőrfelület, a nyelv és az orr.