|
|||
Somogyi Tóth Sándor: A gyerekek kétszer születnek A |
|||
Újból hallotta "feleletét" Jókaiból - s túl engedelmes szavait, amelyekből kiderült, hogy Jókai Mór eléggé elpuskázta a dolgot, amikor romantikus regényeket írt. A tanárnő - nagyon jól érezte Zsolt - emiatt kissé neheztel, s ő igyekezett a kedvében járni. Miért? Maga se tudta volna megmagyarázni, hisz Jókai regényei közül egyetlenegyet se sikerült végit olvasnia. Tájékozatlansága persze csak másodpercekig maradhatott titok. Tehát: hármas. Túlontúl jó jegy! Egy fa sokkal tisztább dolog. Egy fa tökvilágos helyzetet teremt, s nem sugalmaz a papának olyan rózsaszínű reményeket, hogy: no, még egy kicsi erőfeszítés, és aztán lángelméjét senki sem vonhatja kétségbe. Mit lehet egy fára mondani? Fuj, vagy ilyesmit: pusztulj előlem, látni se akarlak. Na és? Ki akarja, hogy lássák abból az alkalomból, hogy tököt hozott? Elkeseredetten bánta már, hogy "felelt", és nem hallgatott. A hallgatás nem értelmes, de legalább mélyértelműnek látszik - tapasztalhatta már. Az öregek szorgosan törik a fejüket, mért zárja össze a száját: haragszik vagy talán beteg. Zsolt kijelenti, hogy egyik sem. Kész a gubanc, mindenki bámuldozik, ő pedig mehet, letépi egy lódarázs fejét, beigazítja a mikroszkóp alá, és jöhet a nagyfilm.* Fölmerülhet az aggodalom: vajon nincs-e igaza Kerekes
doktornak abban, hogy Zsolt nem gondolkozik a korához illően, hisz következetesen
összezagyválja az élet értékeit: lám, egy lódarázs fejét fon-tosabbnak
tartja, mint a család nyugalmát meg a saját jövőjét, elvégre könnyelműen
fölhalmozott elégtelenjei nyilván eltorlaszolják majd előtte a gimnázium
kapuját, vagyis: értelmes gyerek létére már a legelső akadálynál fölbukik.
És a többi és a többi, sóder - így folytatná a doktor gondolatmenetét
Zsolt, ha egyáltalán figyelne az efféle gondolatjárásra. Mert a kegyetlen
igazság az, hogy Zsolt fikarcnyit se törődik a kitervelt jövővel. A lódarázs
feje közeli és érdekes, míg a jövő - hol van a jövő? Sehol. A jövőt egyszerűen
kitalálták, a papának sokan rámásznak az agyára, ez a helyzet. A lódarázs
szeme feketén lüktet. Ide azt a mikroszkópot! |
|||