Az általános információátviteli modellhez hasonlóan a tömegkommunikációs médiumokban vannak információszerzők - akik begyűjtik az információkat -, szerkesztők, akik valamilyen szempontrendszer szerint szerkesztik, majd eldöntik, hogy hol és mikor kerül sugárzásra az adás. Részletesen:

• Az információgyűjtő: hírügynökségek, tudósítók, hálózatok. A hírügynökségek - mivel célcsoportjuk nem a közvélemény, hanem a nyomtatott, az elektronikus és az on-line sajtó - nem számítanak tömegkommunikációs csatornának.
• Feldolgozó: szerkesztőségek, stúdiók. Ennek során az információkból közlemények lesznek. A közlemények változatai lehetnek: politikai, ismeretterjesztő, szórakoztató és reklámműsorok. Összességében elmondható, hogy a bemenő jelek, az információk új ismeretet, a kimenő jelek (közlemények) pedig már sajátos szűrőn sok redundanciát tartalmazhatnak.
• A kisugárzó rendszert a technikai szerkesztőség, stúdió, adóállomás képezik, ahol már nem módosul az üzenet, legfeljebb zajossá válhat.

Az információ-feldolgozás, -előállítás folyamata a nyomtatott és elektronikus médiában az alábbiakra bontható:

• indító értekezlet
• információgyűjtés
• interjúkészítés
• cikkírás, vágás
• anyagleadás
• nyomtatás, sugárzás

A napilapok

A lapindító értekezleten a főszerkesztő osztja ki a rovatvezető munkatársaknak a feldolgozandó témákat, és ők azok, akik beszámolnak az általuk feldolgozásra érdemesnek tartott témákról.

Az információgyűjtéssorán az újságírók a lehetséges információforrásokból tájékozódnak. Ezek lehetnek hírügynökségek, sajtótermékek, szakmai kapcsolatok és informális fülesek, pletykák.

Az információ-feldolgozáshoz elengedhetetlen az információk megerősítése, ennek során azt az elvet kell szem előtt tartani, hogy csak azt lehet közölni, amelyet több - egymástól független - hiteles forrás is megerősített.

A cikkírás során az újságíró az összegyűjtött és megerősített információkat rendszerezi, majd megírja a cikket, majd azt lapzártáig leadja. Ezt a szerkesztő vagy a rovatvezető ellenőrzi - gyakran át is írja -, majd az olvasószerkesztő már csak stilisztikai és helyesírási észrevételeket tesz, végül a tördelőszerkesztő megformázza a cikket. A kész oldalterveket a lapszerkesztő vagy megbízottja a főszerkesztő hagyja jóvá, és indítja útjára a nyomdai munkálatokra.

Ezt követően - ajóváhagyott laptervnek megfelelően - megadott időre kerül a nyomdába, hogy ott időben megkezdhessék az újság nyomtatását.

Az elektronikus sajtó

A hírműsorok szerkesztőségi munkarendje a napindító értekezlettel kezdődik, ahol a főszerkesztő vagy a napi (felelős) szerkesztő kiosztja a feldolgozandó témákat.

Az információgyűjtés során információforrásokból való tájékozódás történik. Az interjúkészítés során - a nyomtatott sajtóhoz képest, ahol sokszor háttér-információ is szükséges - az elektronikus sajtóban már nyilatkozóra is szükség van.

A vágás (szerkesztés) során a szerkesztő - riporter rendszerezi az összegyűjtött információkat, visszanézi és meghallgatja a felvett interjúkat, majd megírja hozzá az összekötőszöveget. Az elektronikus sajtóban a vágás révén - melyen a mondanivaló előre eldöntött sorrend szerinti összeillesztését értjük - alakul ki a felvett anyagból, az összekötőszövegből és hangillusztrációkból álló tudósítás. A rendelkezésére álló műsoridőn belül a szerkesztő-riporternek arra kell törekednie, hogy minden érintett felet megszólaltasson, nézeteiket ütköztesse és a néző, rádiózás esetén a hallgató számára is egyértelmű legyen, hogy mi a probléma, illetve milyen álláspontot képviselnek az érintettek.

Az anyagleadás határidejének meghatározása során- nyomdai termékeknél lapzárta - szem előtt kell tartani, hogy még a műsor előtt meg kell írni a hírolvasó (bemondó) bevezetőszövegét (felkonf) is, de az elkészített, megvágott tudósításnak legkésőbb a hírműsor kezdetéig el kell készülnie.

A sugárzás nem csupán technikai értelemben vett terjesztés, hanem az is fontos szempont, hogy a hírolvasó személyisége jelentős hatással van a hírműsor hangulatára, stílusára. A televíziós műsortípusokról bővebben itt³⁸ olvashat.

A szerkesztőség felépítése

Egy szerkesztőség az ábrán látható módon épül fel.

• főszerkesztő
• főszerkesztő-helyettes
• szerkesztők
• újságírók, fotósok
• tördelők,
• korrektorok

Az újságírók, nevükből adódóan, írják az újságot. Nagyrészt ők felelősek az újság tartalmáért. A feladatuk, hogy utánajárjanak minden olyan információnak, amikből később a hírek lesznek. Felkeresik az illetékeseket, és „kérdezz-felelek" formában megtudakolják az információk valóságtartalmát, és az információkból ily módon készítenek híreket, tudósításokat, riportokat, melyek az olvasó számára fontosak. Hogy mik is fontos hírek az olvasók számára, azt előzetesen, - segítségül híva az on-line médiát - derítik ki, majd az érdekesebb témák közül, értekezleten döntenek, hogy melyeket írják meg.

A fotósok, mára már nem csak fotósok, hanem videósok is lettek, ugyanis az on-line média számára videófelvételeket is készítenek.

Az egyes cikkek megírásukat követően először a szerkesztőkhöz kerülnek, akik ellenőrzik azokat, majd ha megfelelőnek találták őket, továbbküldik a korrektorokhoz. A szerkesztők feladatai közé tartozik még a fotósok és újságírók koordinálása, a munka szervezése és az ellenőrzés.

A korrektorok a szerkesztőktől kapott anyagot nyelvtanilag és szerkezetileg ellenőrzik, majd ha megfelelőnek találták, továbbítják a tördelőknek.

A tördelők feladata a szerkesztőktől kapott vázlat alapján az újság

kinézetének elkészítése. Ebbe beletartozik a hasábolás, képek elhelyezése, és minden formázási munka. Feladatuk befejeztével az anyagot visszajuttatják a korrektorokhoz, akik ismét ellenőrzik azt, majd visszajut a szerkesztőkhöz. Ha mindent rendben találnak, és összegyűlt minden anyag, akkor azt továbbítják a nyomdába.

A főszerkesztő és helyettesei állnak kapcsolatban „mindenkivel". Ők kapcsolják össze a heti szerkesztők által koordinált munkát az on-line, és off-line szerkesztőség között, tartják a kapcsolatot a terjesztés, a marketing, az értékesítés és a nyomda között.

Az on-line sajtó

Az on-line „sajtó" az internet elterjedésével egyre inkább polgárjogot nyerve már tömegmédium, hisz a híroldalak napi látogatottsága többszázezres nagyságrendű. A nyomtatott sajtót az olvasottság, a rádiózást a hallgatottság, a tv-t a nézettség, az internetes on-line sajtót pedig letöltések számával jellemezhetjük.

Az írott és az elektronikus sajtóval szembeni nagy előnye rugalmasságán kívül, hogy fizikailag korlátlan terjedelmű lehet. Hátránya, hogy a gyorsaság érdekében gyakran feláldozza a minőséget, sokszor pontatlan, stilisztikailag pedig hibás.

On-line újságírás előnye a nyomtatotthoz - ahol a nyomdai átfutási idő hosszú - és a hagyományos elektronikushoz - ahol a műsorrend gátolja az azonnali elérést - képest kétségtelenül az azonnaliság, melynek mértéke nemcsak az infrastruktúrától, hanem a frissítések gyakoriságától is függ.

Az információszerzés egyre decentralizáltabbá vált, kezdetben a nagy hírügynökségek (CNN, Reuters idehaza az MTI) adatbázisát használták, napjainkban ez már kiépített helyi tudósító hálózatok és hírportálok (www.origo.hu, www.index.hu) révén történhet.

Az Internet-használati szokásokhoz (életmód és napirend kutatások alapján) alkalmazkodva történik a frissítés. A munkahelyekről legtöbben 8 - 12 óra között, odahaza pedig a netezők 18h-tól neteznek a legtöbben. Állandó rovatstruktúrával rendelkezik és a felület úgy kerül kialakításra, hogy a nyitó oldalról gyorsan lehessen tallózni. Korlátlan belső tartalommal rendelkezhet, melyben menüsorok révén kereshetünk a keresőfelületen, archívumban. Szinte minden hagyományos napi- és hetilap rendelkezik on-line verzióval (Népszabadságnak: www.nol.hu, Magyar Nemzet, Magyar Hírlap), amelyek azonban nem feltétlenül tartalmazzák 100%-ig azt, amit a nyomtatott verzió, ám sokszor hamarább felkerülnek a netre, mint az újság tartalma a nyomdába kerülne.

Az újságírás új hullámát a webkettőn alapuló új megoldások: a közösségi oldalak (Socialnetworking, Facebook, MySpace, MyVIP, iWiW,), a kép (Flickr, Indafotó, Picasa), videó (YouTube, IndaVideó) és hang fájlmegosztók jelentik.

A blogokon kívül elterjedőben vannak a mikroblogok (Twitter, Jaiku.com, Plurk), valamint a Wikipédia és más wikik (szabadon szerkeszthető ismerettárak) és fórumok.

---

³⁸ Bővebb információ: http://www.c3.hu/~mediaokt/johorvat-4.htm#415Kpsszve