A kommunikáció fogalom olyan kifejezés, mely nagyon elterjedt a társadalom- és a természettudományokban egyaránt. A kommunikáció a társadalmi élet egyik alapjelensége, nélküle társadalmi élet nem képzelhető el. Eredeti jelentése (közöl, megad, részesít, megoszt, megbeszél, tanácskozik; közzététel, teljesítés, megadás, a gondolatok közlése a hallgatósággal) kifejezésekre vezethető vissza. A fogalmat értelmezve sokan gondolnak kapcsolatra, információcserére, közlésre közlési folyamatra. A kommunikáció valójában az egyik legfontosabb emberi életjelenség, amely minden társadalmi folyamatban szerepet játszik, s ilyenformán a kommunikációelmélet szorosan kapcsolódik hírközléshez, kibernetikához, filozófiához, pszichológiához, szociológiához, antropológiához, pedagógiához, nyelv- és irodalomtudományhoz, művészetelmélethez, esztétikához.

A szó latin alakja communicatio, -onis. Jelentése; közzététel, gondolatok közlése a hallgatókkal.¹

A kommunikációs tevékenység lényege a tájékoztatás, az információcsere és a visszacsatolás.

A modul e gondolat jegyében a közvetlen emberi és az eszközök általi közvetett mediális kommunikáció rendszerével foglalkozik.²

A kifejezés ma már a humán értelmezésen kívül jóval szélesebb körű. Egyre gyakrabban találkozunk a társadalmi és műszaki változatával. Ma már mindenféle rendszer belső információáramlását jelenti az emberi szférától távol eső makro- és mikroszférában egyaránt. A kommunikáció - az információelméleti meghatározása szerint - minden, amiben információtovábbítás történik, függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben, kódban van kifejezve.

Napjainkra pedig az emberi közlések, kapcsolatok, következésképp a kommunikáció vizsgálata a tudományos megismerés egyik fontos kérdésévé vált. Az emberi kapcsolatok létszükséglet-értékét már az ókorban felfedezték.³ Egyre több tudományterület kezdte meg vizsgálatait, különböző szempontokat véve alapul. Jelentősége a valóság megismerésének előrehaladásával a tudomány és technika vívmányainak megjelenésével, az emberi kultúra gyarapodásával növekedett.

Az Idegen szavak és kifejezések szótárában⁴ a „kommunikáció" fogalom négy jelentését találhatjuk: A szó latin alakja communicatio, -onisfn Jelentése: 1. közzététel 2. teljesítés, megadás 3. ret a gondolatok közlése a hallgatókkal. Másik értelmezésben⁵ Kommunikációlat 1. tájékoztatás, (hír)közlés, 2. inf információk közlése és cseréje valamilyen erre szolgáló eszköz, jelrendszer (nyelv, gesztus stb.) útján, 3. ritk közlemény, összekötetés, közlekedés, érintkezés. A kommunikáció jelenését a kölcsönös informácócserére alapozva a közlési folyamatként értelmezhetjük.

Buda Béla a közvetlen kommunikációt az emberi kommunikáció természetes olyan alaphelyzetének tekintett, melyben „két személyiség egymással közvetlen kommunikációs kapcsolatban áll, és e kapcsolatban minden kommunikációs csatorna működik." A közvetlen emberi (interperszonális) kommunikáció újabban újabb felfogása szerint nem kizárólag két személy között (diádikus) formában hanem többszemélyes és akár részben nyilvános is lehet.⁶

• Két személy közti (diádikus) kommunikáció során két kommunikátor, azaz kommunikáló fél vesz részt. Hétköznapi értelemben ez a párbeszéd. Intim bizalmas
• A többszemélyes (kiscsoportos) kommunikáció, mely ~3-5 őt tartalmaz. A csoportos kommunikáció azért különbözik lényegileg a diadikus kommunikációtól, mert a csoporton belül már lehetőség van egyéb kapcsolatok kialakítására is.
• Nyilvános (csoportos) osztálytermi interperszonális kommunikáció során mindig meghatározható a felek száma (2, 3-5; 6-12-20) és a személyek valósak, egy térben és egy időben kommunikálnak, saját eszközeikkel (hang és láthatóság) (nem technika segítségével, beleértve a kihangosított hangszórót) Míg a nyilvános nagycsoportokban már nem.

A kommunikációs közegeket a természetes változatokon (pl. földön, levegőn, vízen) kívül az ember alkotta mesterséges közegek egyaránt alkothatják. Az információ áramlása keskeny és széles sávban egyaránt történhet. A személyes szűk-körű (narrowcasting) beszélgetésen, meghallgatáson, kihallgatáson át egészen a nyilvános fórumokig terjedhet (broadcasting).

¹ Horányi Özséb szerint: Noha a kommunikáció megnevezés általánosan elterjedt, meg-megújuló törekvések figyelhetők meg magyar szóval történő helyettesítésére. Csakhogy az eddigi javaslatok nem hoztak eredményt. Pl. mondhatnánk közlést a kommunikáció helyett, ámde magyarul lehet hőenergiát is közölni; vagy mondhatnánk közleménycserét, ámde a tömegkommunikáció eseteiben éppen nem cseréről, vagyis kölcsönös közleményátadásról van szó. Terminológiájában a kommunikációs akció használatos.

² Schramm, Wilbur -Donald F. Roberts: The Nature of Communication between Humans.In: The process and effects of masscommunication. University of Illinois Press, 1974. 980.

³ Az emberi kommunikáció lényegére vonatkozó első írásos szövegek egyike Isokratestől (436-388) származik. „.. azt mondom, hogy az okos nem cselekszik nyelv nélkül, hiszen a nyelv minden cselekedetnek és gondolatnak féke, és azoknak, akik ezt a legjobban használják, legnagyobb a bölcsességük".

⁴ BakosFerenc: Az idegen szavak és kifejezések szótára. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2002. 441.

⁵ Horányi Özséb: Kommunikáció.In: Horányi Özséb (szerk.): Kommunikáció I-II. Válogatott tanulmányok. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1977. 5.

⁶ Várkonyi Attila Pál: Személyközi kommunikáció. [online dokumentum] URL: http://109.74.55.19/tananyag/tananyagok/kommunikacio,%20media/4_0950_001_100915.pdf