A vetítés, a falon megjelenő árnyképek szemlélése nem új találmány, a kínaiak, és a keleti népek már évezredekkel ezelőtt szórakoztatták egymást árnyjátékokkal, árnyakat vetítő tárgyakkal.

A laterna magica a vetítők ősének tekinthatő, a sötétkamra az optika megfordíthatóságnak az elvén működik. 1420-ból származik a vetítés elvének első ábrázolása, az első laterna magicát Leone Battista Alberti 1437-ben építi, s Leonardo is foglalkozik azzal, mi módon lehet a fénysugarakat egy üveglencsével irányítani.⁴⁰ 1665-ben Thomas Walgenstein a dán matematikus készítette Laterna magica már tartalmazza az

alapvető szerkezeti részeket; (fényforrás, reflektor, lencse, üveglapra felvitt kép). Ezzel megszületik a vetítés művészete.⁴¹

 

30. ábra: Laterna magica vetítő és Laterna magica-vetítés

1750-ben jelent meg a nyomatvetítő, másképpen episzkóp, mely átlátszatlan képek, rajzok bemutatására szolgált. Ismertetése Leonard Euler (1707-1783) nevéhez fűződik, aki mutatta be a készüléket.

A vetített képek egész addig kézzel készülte, még a fényképezést Niépce fel nem találta ezzel megteremtődött a diafilmezés lehetősége. A villamos világítás és az izzólámpa felfedezése (Edison) nagyban megnövelte a vetítők fényerejét.

 

 

40: Részletesebben lásd: Doris Rauschgatt: Laterna magica – die illuminierte Welt. In: Ernst Kieninger-Doris Rauschgatt: i. m. 11. o. Idézi: Kolta M. 1996.

41: Johann Krünitz 1780-ban megjelent Encyklopedia című munkája, melyben 50 oldalon keresztül tárgyalja a laterna magica feltalálóit.