3.1. A camera obscura
A camera obscura a külső fényhatás befogadására szolgáló eszköz és minden optikai elven működö kamera ősének tekinthető. Az optikai elven működő kamerák törzsfejlődésében nem történt más, csak a camera odscura köré olyan szolgáltatások épültek, amelyek komfortosabbá teszik a munkát.
Egy érdekesnek tűnő analógia vázolható fel a camera obscura, mint elsötétített kamra és a laterna magica („varázslámpás”) között. A sötétkamra megfelel a vetítőteremnek (benne elhelyezkedve vetítésnek lehetünk szemtanúi).
Továbbgondolva a sort, a laterna magica lényegében egy fordított camera obscura, mely „kifelé” vetít: a fényforrás és a kép belül van, a nézők kívül. Tehát a vetítés már a kezdetektől jelen volt a leképezésekben.
A camera obscura37 jelenségét – vagyis hogy ha egy elsötétített szobában apró lyukat vágunk a falba, a szemben lévő falon fordított állásban megjelenik a külvilág kicsinyített képe – minden bizonnyal korábban megfigyelték, mintsem leírták volna.
Ha a camera obscurában arra a helyre, ahová a kép vetítődik, képrögzítésre alkalmas technikai megoldást találunk ki, akkor megalkotjuk a technikai-képrögzítő kamerát. Ez azonban először 1822-ben vált lehetségessé. Addig is voltak törekvések a kép rögzítésére, de ezeket a képeket maga az ember rajzolta meg.
27. ábra: Camera obscura ábrázolás38
Bár az eszköz ismerete, a vele való foglalkozás végig jelen volt a középkori tudományos irodalomban, mégis a reneszánszban élte első virágkorát. A 16. századtól egymást követik a camera obscura működésének és használatának említései.
1500 körül Leonardo a következőket írja „Ha… egy teret vagy tájat napfény világít meg és a vele szemben álló, árnyékban maradt épület falába apró lyukat fúrunk, a megvilágított tárgy képe a lyukon át a vele szemben lévő, besötétített szoba falára vetül. A falba fúrt lyuktól nem messze tartsunk fel egy fehér papírlapot, amelyen a fent említett tárgyak képe körvonalaiban és színeiben helyesen, méreteiben lekicsinyítve és feje tetejére állítva rajzolódik ki.”39
A camera obscura a fényképezőgépig is nagy változásokon ment át. A lyuk elé lencsék, azaz optika került, melynek köszönhetően kisebbre volt zsugorítható a camera obscura, mert megváltozott a fókusztávolság, egy tükör segítségével pedig a kép kivetülésének helye. Az változtatható átmérőjű lyuk, vagyis az irisz kitalálásával a dobozba bekerülő fény mennyisége vált szabályozhatóvá. Ezek a korai megoldások biztosítják a kamerák fő beállításait ma is.
28. ábra: Optikával ellátott, 450-os szögben leképező eszköz
29. ábra: Az egri Hell Miksa-féle camera obscura kezelője, Gyarmati Vince,1993
37: Kolta Magdolna: Képmutogatók. A fotográfiai látás kultúrtörténete c. műve alapján
38: Forrás: http://briancarnold.files.wordpress.com/2009/10/camera_obscura.gif
39: Leonardo da Vinci: Codex Atlanticus, 1500 k.