A kommunikációs folyamat időviszonyait vizsgálja. A kommunikáció során az egyes beszélgetési szakaszok (üdvözlés, közlés, búcsú) időtartamára vonatkozó tényező.

A társalgás sok esetben kínosan indul, más esetben viharos gyorsasággal zárul be. Tetten érhető minden társalgásban, de különösen jól megfigyelhető a telefonbeszélgetések során. (A hívott fél mindig szívesebben beszél, talán mert nem az ő számlájára ketyeg az óra.) Az embereknek korlátozott idejük van egymásra. Ez különösen igaz a hivatalos kommunikációban, ezen belül a könyvtári kommunikáció során is. A tanár a tanórán szoros időkeretek között végzi munkáját. Az időkeretek részben tervezettek, részben pedig improvizatívak. Nem lehet a helyes arányt felállítani, de ügyelni kell, hogy munkánk során az időzavart elkerüljük.