A készítmények - tehát ruhák, az ápoltság, a hajviselet stb. - alkalmazása az emberek körében nagyon régi. Az arab és a görög színésznők nadragulya szemcseppet alkalmaztak szemük csillogóbbá tételéért. Az indiánok maszkja, harci díszei, tollazata, a futballrajongók arcának kidekorálása a divattörténet lépcsőfokai, mind arról árulkodnak, hogy az embereknek ősi igénye a kikészítés. Az élővilágban az állatok körében is meg lehet találni e motívumokat (tollborzolás stb.). A kulturális szignálok általában olyan - társadalmi közmegegyezésen alapuló - külsőségek, amelyek alkalmazásával akarva-akaratlanul az ember sok mindent elárul bizonyos népességhez, foglalkozási és vagyoni csoporthoz való tartozásáról, más csoportokhoz való viszonyulásáról, életviteléről és életfelfogásáról, ízléséről, viselkedéskultúrájáról, nem utolsósorban önismeretéről. A készítmények körébe tartozik a parfüm, a ruházat, a rúzs, a szemüveg, a hajviselet (paróka), az öltözet-kiegészítők, az ékszerek, a bizsuk, a jelvények, összességében a fedő, kiegészítő és szépítőszerek és kozmetikumok teljes készlete.

72. kép: Indián teljes díszben

A különböző foglalkozási csoportok vagy különböző vagyoni helyzetű rétegek tagjai elfogadott és íratlan szabályokon alapuló öltözködési szokásai jelentős eltéréseket mutatnak. A hivatali munkához kapcsolódó tudnivalók vázlatos ismertetésére teszek kísérletet. Tudnunk kell, hogy a környezetünkben elég erős motívum a szélsőségek elutasítása.

73. kép: Ókori egyiptomiak, görögök és rómaiak öltözete

Nem hagyható figyelmen kívül, hogy a társadalmi szerepeinkhez fűződő várakozások többsége a külső megjelenést illetően - néhány hivatást, foglalkozást leszámítva - még ma is kissé konzervatív, de mindenképpen elutasítja a szélsőséges divatkövetést, az extravaganciát, a feltűnősködést.

Öltözködés: már a ruhadarabok összeválogatásában is saját ízlésünk (tulajdonképpen egyéniségünk) nyilvánul meg. Még inkább így van ez az egyes darabok társításában. A teljes öltözet általában a személyiségtípust is jelzi (elegáns, lompos, divatos, zárt, „szexis" stb.).

A férfiak eleget tesznek a hivatali elvárásoknak a közfelfogás szerint , ha a sötét tónusú öltöny világos inggel, megfelelő mintázatú nyakkendővel, sötét zoknival, ápolt, jó minőségű bőrcipővel és a cipő színével megegyező színű övvel hordanak.

A női viselet hivatalokban kosztüm - esetleg nadrágkosztüm - és blúz. A kosztümszínek között manapság a fekete vezet, de viselője egyéniségétől függően előnyben részesíthetőek más színek sötét változatai is, például a sötétkék. A pasztellszínekről megoszlanak a vélemények, többen félénk, bizonytalan hatásúnak ítélik ezeket. A harsány színek - mivel figyelemelterelő hatásúak - nem hivatalos alkalmakra valók. Az egyszerű szabású és díszítésű kosztüm, esetében egy dolgot fogadnak el: a minőségét.

A ruházat anyagának megválasztásában az anyag jellegzetes esése miatt a pamut és a kötöttáru nem jöhet szóba, csak a szövet és a selyem. A kiegészítők körét képezik még az ékszerek, a frizura és a kozmetika és a smink. Általános jó tanácsként az fogalmazható meg, hogy lánc és a karkötő legyen szolid, a nyakékek alkalmi öltözethez illenek. A hivatalos alkalmak során nem ajánlatos egy kézen három gyűrűnél többet viselni. ¹³⁵

29. Hivatkozás: A törzsanyagot kiegészítő források URL:
Forrás: http://www.neting.hu/Neting_Demo.html

Hajviselet: fontos, meghatározó erővel bír a külső kép megformálásában a fej, főleg az arc. Ez utóbbin stilizálni viszonylag keveset lehet. (Ilyen a nők esetében az arcfestés, a férfiaknál a bajusz és a szakáll.) Annál nagyobb szerepet kap a hajviselet, a frizura kialakítása. A rövidre nyírt vagy a festett haj ugyanúgy karaktert ad az arcnak, mint a gondosan kialakított hajkorona vagy a torzonborz, gondozatlan frizura. Mindenki az egyéniségének, fej- és arcformájának legjobban megfelelő hajviseletet igyekszik kiválasztani - színében is. Az idetartozó követelmény: a haj mindig ápolt és rendezett legyen.

Az ápoltságra, az öltözködésre érzékenyen reagál környezetünk. Ezek a kulturális szignálok a kapcsolatteremtés első pillanatára rányomják bélyegüket, lényegesen hozzájárulnak az első benyomások pozitív vagy negatív előjelű kialakulásához. Tudatában kell tehát lennünk annak, hogy a rosszul megválasztott szignálok nem támogatják hatékonyan kommunikációs tevékenységünket, sőt egyes esetekben egyenesen megakadályozzák a megfelelő kommunikációs kapcsolat létrejöttét.