A személyes zóna (46-120 cm): a mindennapi társalgás leggyakoribb tere, amelynek közeli szakasza 45-75 cm-ben, távoli szakasza 75-120 cm-ben határozható meg.

A személyes távolság legtávolabbi pontja még alkalmas arra, hogy a résztvevő egyének - ha kinyújtott karokkal is - megérinthessék egymást. A közeli szakaszban még kisugárzik a másik ember hője, érezni lehet leheletét és a szagokat, illatokat, amiket kibocsát. A látásélesség itt már lényegesen tisztább, sőt éles. Jól kivehetőek az arcon a ráncok, minden pórus és pihe tisztán kirajzolódik. Ebbe a zónába nemigen engedünk olyan embert, akinek a fizikai közelségére nem vágyunk.

A személyes zóna távolabbi szakaszában olyan témákat szokás megbeszélni, amelyekben személyesen érdekeltek vagyunk, amelyek közel állnak hozzánk. Ebből a távolságból jobban látjuk és halljuk a partnerünket még akkor is, ha mérsékelt hangerősséggel beszél. Szagokat még itt is érzékelünk, ezért ajánlatos, hogy ilyen helyzetben ne leheljünk mások felé. A hétköznapi társas helyzetekben általában a társasági távolságot tiszteletben kell tartani. E térközben nincs fizikai kapcsolat a kommunikáló felek között, itt senki sem akarja megérinteni partnerét. A partner arcának észlelésében elvesztik jelentőségüket a részletek. A hangerősség normális szintű.

Ügyeljünk arra, hogy engedély nélkül ne hatoljunk be mások személyes terébe, mert tolakodónak, bizalmaskodónak fognak bennünket tartani.